sivatagosodás

Sok bűnt követtek el saját polgáraik és saját országuk ellen a szovjet vezetők. Az egyik ilyen az egykor csodaszámba menő Aral-tó elleni merénylet volt: a tavat tápláló folyók öntözésre való felhasználásával halálra ítélték az Aralt.

A szárazság, a hőstressz és a napégés is komoly károkat okozott a szántóföldeken, a kukorica- és napraforgótermés nagy részét már az sem mentené meg, ha ebben a pillanatban érkezne egy kiadós eső. Súlyos vagy nagy fokú aszály az ország területének mintegy 60 százalékán pusztít, az Alföldön pedig különösen kritikus a helyzet.

Aszályok, elsivatagosodás, áradások. A szélsőséges jelenségek egyre inkább fenyegetik Afrikát, és a zöldtechnológiai megközelítések és megoldások egyre nagyobb jelentőségűek. E témákról szól kiemelten november 7. és 10. között Riminiben az Italian Exhibition Group (IEG) vezető zöldgazdasági szakkiállítása, és nemzetközi konferenciasorozata, az Ecomondo.

Az aszályok általában hosszú és lassan kialakuló veszélynek számítanak, a Kárpát-medence éghajlatának is része a nyári aszályos időszak, amire lehet és kell is készülni. Ezzel szemben a villámaszály (akár a villámárvíz) gyorsan kialakulhat, és a „normális” állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatja, hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságnak és az ökoszisztémáknak.

Eleink a folyószabályozással kiengedték a vizet a Kárpát-medencéből, és ugyan már száz éve rájöttek, hogy ami maradt az kevés, de csak a múlt század közepére-második felére jutottak oda, hogy visszaduzzasszák a Tiszát. Ettől azonban az Alföld nagy része öles léptekkel halad az elsivatagosodás felé.

Komoly figyelmeztető jelzés, hogy az ivóvíz a jövőben forogni fog az amerikai árutőzsdén. Az elmúlt 20 évben az egy főre jutó elérhető ivóvíz mennyisége a világon ötödével zuhant.  A mezőgazdasági termelés a globális vízfogyasztás mintegy 70 %-át teszi ki, 22 %-ot az ipari tevékenység visz el, és a maradék 8 % jut emberi fogyasztásra.

Bár a jelenlegi villámárvizek és felhőszakadások fényében ez nem olyan nyilvánvaló, de a világ egyik legsúlyosabb környezeti problémája napjainkban az elsivatagosodás.

A klímaváltozás okozta extrém vízhiány már nemcsak az afrikai és közel-keleti, hanem az európai országokat is fenyegeti – derül ki a World Resources Institute nevű amerikai kutatóintézet legújabb tanulmányából. Az InfoRádiónak nyilatkozó klímakutató szerint pár évtizeden belül Magyarországon is kialakulhat vízhiány.

Az elmúlt három évtizedben több mint 59 ezer indiai földműves öngyilkossága írható a klímaváltozás számlájára egy új amerikai kutatás szerint, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy kormányzati segítség nélkül a felmelegedéssel tovább nőhet az életüknek önkezükkel véget vetők száma a dél-ázsiai országban.

A termőtalajt úgy viszi a szél Amerikában, mint a sivatagban a homokot, és ennek aligha lesz jó vége. A folyamat egyszer már lejátszódott nagyban az 1930′ években, amikor a Kanadától Mexikóig végigsöprő porviharok óriási népvándorlást indítottak el az USA-ban. A globális felmelegedés ma hasonló következményekkel járhat, főleg, ha a véderdők helyett kukoricát termesztenek.