villámárvíz

Eddig legalább 95 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzéseknek Spanyolországban, de sok további áldozatra kell számítani, a hatóságok egyelőre azt sem tudják, hány embert kellene eltűntként keresni.

A párizsi olimpia nyílt vízi úszóversenyeinek helyszíne folyamatosan fókuszban van a Szajna vízminősége miatt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint azonban a Szajna állapota nem egyedi eset, hanem sok vízparti nagyvárosban, sőt, itthon is bármikor előfordulhatnak ilyen hirtelen vízromlások.

Szivacsváros néven futó nemzetközi projekthez csatlakozott egyetlen magyar partnerként a Pécsi Tudományegyetem két oktatója, akik az Ifjúság úti kampuszon esőkert kialakításával kísérleteznek. Az esőkert vízmegtartó képességével egyaránt segít a villámárvizek és az aszályos periódusok során és hozzájárul a hőhullámok csillapításához.

Amszterdamban 45.000 négyzetméternyi kék-zöld tető található, amelyek “elnyelik” az esővizet, és lehetővé teszik, hogy az épületek lakói növények öntözésére és WC-öblítésre használják azt, ahelyett, hogy azonnal a csatornarendszert terhelnék vele.

Történetének legnagyobb csatornaépítési projektjébe kezdett a napokban a bécsi csatornázási művek, a Wien Kanal. 9 kilométerrel meghosszabbítják a Wienfluss alatt futó Wiental Kanalt, hogy villámárvizek esetén is környezetbarát módon tudják elvezetni a hirtelen lezúduló csapadékvizet. A 270 millió eurós beruházás 2027-re készül el.

„A természet és az ember kapcsolata nagyon hasonló Magyarország és az EU viszonyához: annak ellenére, hogy részei vagyunk, folyamatosan harcban állunk vele. Erősködünk, de a végén nagyon valószínű, hogy mi fogjuk megszívni”– mondta el Litkai Gergely a Pénzcentrum legújabb CashTag vlogja részében, melyben az 5 legégetőbb hazai természetvédelmi problémával foglalkoznak.

Szeptember első felében heves esőzések és áradások alakultak ki Bulgáriában, Görögországban és Líbiában a „Daniel” névre keresztelt vihar miatt. A súlyos áradások emberéleteket is követeltek: több mint 4000 elhalálozást erősítettek meg, de további 10 000 embert még eltűntként kezelnek.

Az aszályok általában hosszú és lassan kialakuló veszélynek számítanak, a Kárpát-medence éghajlatának is része a nyári aszályos időszak, amire lehet és kell is készülni. Ezzel szemben a villámaszály (akár a villámárvíz) gyorsan kialakulhat, és a „normális” állapotokat néhány hét alatt kritikusan szárazra változtathatja, hatalmas károkat okozva a mezőgazdaságnak és az ökoszisztémáknak.

A talajvesztés (vagy más néven talajerózió) óriási probléma a hegyvidéki erdeinkben. A felhőszakadással járó viharok és heves esőzések, amilyenekből idén nyáron bőven kijutott az Északi-középhegységben, tonnaszám viszi le a talajt az erdőkből. A napjainkban tapasztalható óriási mértékű talajvesztés elsősorban az emberi beavatkozásoknak és a gondatlanságnak is köszönhető.

Míg a tavalyi év az aszályról szólt, idén az év első felében inkább a túl sok víz volt a jellemző, számos magyar települést sújtott villámárvíz. A két jelenség összefügg, és a fenntartható jövőnk egyik záloga lehet, ha a túl sok és túl kevés víz problémáját nem egymástól elválasztott módszerekkel orvosoljuk, hanem összefüggéseiben kezeljük. A jó…