viselkedéstudomány

A barnás-sárgás foltos, rejtőszínű mindössze 300 grammot nyomó madár természetes élőhelyei a mérsékelt övi erdők, cserjések, de előfordul nyílt vetéseken és legelőkön. A Magyar Agár- és Élettudományi Egyetem kutatóinak erdei szalonkával kapcsolatos kutatásai 2009-ben kezdődtek, a tudományos tevékenység pedig a mai napig tart.

Hat évvel szabadon eresztése után is úgy járkál körbe a romániai medve, mintha még mindig ketrecben élne.

Akkor sem lesz teljesen szelíd egy farkas, ha emberek között nő fel. Megtaníthatók ugyan bizonyos feladatok végrehajtására, de társállatnak nem alkalmasak, sőt kezelhetetlenségük miatt veszélyesek is lehetnek – derült ki az ELTE etológusainak tanulmányából.

Ha úgyis száz cégen múlik az emberiség sorsa, akkor minek válogassam szét a szemetet? Ha viszont ilyen kevés szereplő ilyen nagy mértékben van hatással a klímaváltozásra, akkor miért az embereket nyomasztjuk azzal, hogy egyenek kevesebb marhahúst és repüljenek kevesebbet?

Komoly fenyegetéssé váltak az utóbbi időben a rhesusmajmok az indiai főváros intézményeiben. Majomcsoportok szállták meg az újdelhi parlament és a kulcsfontosságú minisztériumok térségét, a kormányfő hivatalától a védelmi minisztérium épületéig.

A kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel, ami azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni, hasonlóan a főemlősökhöz.

A L’Oréal–UNESCO „A nőkért és a tudományért” díj 2018-as társdíjazottja Kubinyi Enikő, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és a Szenior Családi Kutya Program tudományos főmunkatársa. Az idei év másik díjazottja Csapó Edit, az MTA-SZTE Biomimetikus Rendszerek Kutatócsoport tudományos főmunkatársa. Gratulálunk!

Egykor a tudomány érveire támaszkodva törekedtek meggyőzni a társadalmat, most a tudomány tekintélyét igyekeznek lerombolni. Az így elbizonytalanított polgár beleegyezése szinte bármihez megszerezhető. Amit eddig tettünk az csupán késlelteti, de nem akadályozza meg az összeomlást.

A környezeti tényezők megváltozása jelentős viselkedésbeli eltéréseket okoz a fajoknál, melyek kutatása nagyon fontos a természetvédelem mellett a mezőgazdaság szempontjából is.

Előrejelzések szerint, ha az urbanizáció a jelenleg látható trendek szerint halad, 2030-ra a bolygó szárazföldjeinek tizedét városok fogják borítani. Az emberiség több mint fele már most is városokban él, és rengeteg állat is, nemcsak háziállatok, hanem vadállatok, egyre nagyobb számban. Lehet, hogy utóbbiak egyre okosabbakká válnak?