Az Országgyűlés megalakulásakor 180 civil szervezet nyílt levélben fordul a miniszterelnökhöz azt kérve, hogy a megalakuló kormányban a természeti erőforrások, a környezet és az éghajlat védelmét önálló minisztérium képviselje. A következő kormányzati ciklusban olyan veszélyekkel kell szembenéznie az országnak, mint az ukrajnai háború, a gazdasági és energiaválság vagy a biodiverzitás- és klímaválság, és nem zárható ki újabb járványveszély sem.
Ezen körülmények között a felelős politikának a kormányzati stratégiában jóval nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a környezet védelmére többek között azzal, hogy a természeti erőforrásaink védelmének és megőrzésének szempontjait minden gazdasági és társadalmi ágazat döntései során figyelembe veszi.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a WWF Magyarország a Föld napján felhívta a figyelmet a környezet- és klímavédelem nemzetbiztonsági jelentőségére és az alakuló új kormány felelősségére. A három szervezet ekkor egy nyílt levelet is útjára indított, melyhez 180, a környezet- és klímavédelem iránt elkötelezett civil szervezet csatlakozott.
A nyílt levélben – Magyarország Alaptörvényével összhangban és a magyar lakosság egyre növekvő környezeti tudatosságára alapozva – a civil szervezetek olyan kormányzás szükségességére hívják fel a figyelmet, ami amellett, hogy ápolja és megóvja a Kárpát-medence környezeti értékeit, biztosítja a természeti erőforrások védelmét és megőrzését a jövő nemzedékek számára. Fontos, hogy ez minden ágazati politikát áthasson – legyen az energiapolitika, mezőgazdasági és vidékpolitika, ipar- és fejlesztéspolitika vagy oktatás- és társadalompolitika.
A civil szervezetek úgy látják, hogy a jelen és a jövő nemzedékek létfeltételeinek biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy a környezet védelmére erős felhatalmazású, önálló tárca alakuljon, összefogva a környezet- és természetvédelem, a víz-, illetve vízgyűjtő-gazdálkodás, a körforgásos gazdaság, az éghajlatvédelem és a fenntartható energiagazdálkodás területeit. Az önálló környezetvédelmi tárca az egyedüli garancia arra, hogy a kormányzati működésben a fenntarthatóság elve teljességgel és gazdasági érdekektől függetlenül érvényesüljön, ezért az aláíró szervezetek arra kérik a Kormányfőt, hogy környezetünk védelmét önálló minisztérium szolgálja az újonnan megalakuló kormányzati struktúrában.
A közvélemény és az üzleti világ szereplői ambiciózusabbak
Miközben a politikai döntéshozók kihátrálnak a környezetvédelmi szerepvállalásból, a magyar társadalom tisztában van a környezet- és klímavédelem problémájának súlyosságával. A WWF Magyarország legújabb kutatása szerint a választók a mindenkori kormányzattól határozott és elkötelezett fellépést várnak el, miközben saját maguk is készen állnak a cselekvésre. “A hazai fenntarthatósági programokon és akciókon végigtekintve azt látjuk, hogy a helyi kezdeményezések, a magánemberek személyes fenntarthatósági vállalásai és a vállalatok klímavédelmi ambíciói lassan megelőzik a magyar kormányéit – mondja Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója. – A környezetpolitika, az évtizedes távlatokban átgondolt természetierőforrás-védelem, a klímaváltozás hatásaival szemben ellenálló mezőgazdaság fejlesztésében annak ellenére nem történt érdemi előrelépés, hogy a társadalmi elvárások egyre hangosabbak és erősebbek.”
Hallgassa meg a Föld napján indult új ZÖLD HÉT c. podcast sorozatunk első adását, melyben Sipos Katalin e közvéleménykutatás eredményeiről is mesélt:
A környezetvédelem kormányzati súlyát emelni kell
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy bármilyen tárcába is integrálják a környezetügyet, az csak úgy lehetséges, ha más, nagy gazdasági erejű ágazatok mellé helyezik el. Mivel az egészséges környezet megőrzése és az éghajlatvédelem elsősorban társadalmi érdekeket szolgál – illetve, bár nem csekély a gazdasági haszna, de az csupán hosszú távon értelmezhető –, ezért a környezetügy mindaddig háttérben fog maradni a rövid távú érdekekkel, a nagy lobbierejű, de erőforrásigényes termelő ágazatokkal szemben, amíg a kormányzat ezt nem ellensúlyozza tudatosan.
„Magyarország a világ egyik legnyitottabb gazdaságával rendelkezik, ami ráadásul az erőforrás-felhasználás hatékonyságában is az utolsó helyeken áll az Európai Unióban. Az önellátó helyi gazdaságot erősítő, az erőforrásokkal takarékosan bánó politika nemcsak a természet számára előnyös, de ellenállóbbá teszi hazánkat a társadalmi, gazdasági válságokkal szemben is – hívja fel a figyelmet Éger Ákos, a Magyar Természetvédők Szövetségének ügyvezető elnöke. – Egy önálló természeti erőforrásokkal és környezetvédelemmel foglalkozó minisztérium jelentheti a garanciáját annak, hogy ezek a szempontok a kormányzat minden döntésében megjelenjenek.”