Az OMSZ előzetes elemzése szerint 1901 óta a 2019/2020-as tél volt a harmadik legmelegebb Magyarországon. Ezen a télen 2,68 Celsius fok volt a középhőmérséklet, ami mindössze 0,004 fokkal marad el a második legenyhébb telünktől, ami az 1997/1998-as tél volt. Az legmelegebb tél a 2006/2007-es tél volt, amikor 3,7 fokot mértek.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat adatai szerint az országos napi középhőmérséklet decemberben és februárban általában több fokkal az átlag felett, januárban az átlag körül alakult. December harmadik hetében és február elején egyes napokon a 10 Celsius fokot is elérte a hőmérséklet.
EZEN A TÉLEN ORSZÁGOS ÁTLAGBAN A LEGHIDEGEBB NAP KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETE MÉG -3 CELSIUS FOK ALÁ SEM SÜLLYEDT.
A tél még a szokásosnál kissé hidegebb idővel indult. Az egész tél legalacsonyabb hőmérsékletét, -14,5 Celsius fokot a szamosújlaki állomás rögzítette december 6-án. A hidegebb napokat követően a hónap közepére jelentősen megenyhült az időjárás. A karácsonyt megelőző tíz napon végig 5 °C felett alakult a napi középhőmérséklet országos átlaga. December 20-án megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja, és 21-én a napi középhőmérséklet országos átlaga meghaladta az 1901–2018-as időszak adott napra vonatkozó maximumát. December végétől jobbára az átlag körül alakult a hőmérséklet egy hónapon keresztül. Ebben az időszakban általában hidegpárna határozta meg időjárásunkat, borult, párás, szmogos és gyengén fagyos időt okozva. Január utolsó napjaiban aztán felszakadt a hidegpárna, és jelentős melegedés vette kezdetét. Január 31-én és február 2-án is megdőlt a napi maximumhőmérséklet országos rekordja. Ezt követően átmenetileg kissé hűvösebb napok következtek, de csak egy napon, 8-án volt az 1981–2010-es átlag alatt a napi középhőmérséklet országos átlagban. Február 10-étől a hónap végéig 3 és 9 °C között alakult a középhőmérséklet országosan. Február 1., 2., 3. és 10. napján is meghaladta a napi középhőmérséklet országos átlaga az 1901–2019-es időszak maximumát. Az évszak legmagasabb hőmérsékletét, 21,1 fokot a Fertőrákoson levő állomásunk rögzítette. Ennek a magas hőmérsékletnek, ami egyben új február 24-ei rekord, külön érdekessége, hogy nem a nappali, hanem az éjszakai órákban mért érték volt február 23-ról 24-re virradó éjszaka. Fagyos nap (Tmin ≤ 0°C) 2019/2020 telén 54 volt (1981–2010-es átlag: 65 nap). Zord nap (Tmin ≤ 0°C) általában 9 fordul elő, az idei télen azonban egy ilyen nap se volt országos átlagban. Téli napból (Tmax ≤ 0°C) 12 jelentkezett az évszakban, ami az éghajlati normál fele.
Csapadék tekintetében országosan a 2019/2020-as tél átlagosnak tekinthető, de a csapadék nem egyenletesen oszlott el az évszakok között. A december és a február a szokásosnál csapadékosabbak voltak, míg januárban az 1981–2010-es átlag fele sem hullott le (3. ábra). A tél az ország északi felében sokfelé havazással kezdődött, majd jelentősen megenyhült az idő, és a csapadék a továbbiakban jellemzően eső formájában hullott. A karácsony előtti napokban mediterrán ciklonok okoztak kiadós esőt, és ekkor mérték az évszak legnagyobb napi csapadékösszegét is, ami 65,5 mm volt Bakonybél Somhegypusztán. Ez egyben új országos napi rekord is. Januárban tartósan anticiklon határozta meg Magyarország időjárását, és csapadék jobbára csak gyenge szitálás, ónos szitálás és hószállingózás formájában fordult elő, majd a hónap végétől fordult csapadékosabbra időjárásunk. Január 28-án egy hidegfront átvonulása során zivatarok, hózivatarok kíséretében lokálisan felhőszakadás, jégeső is előfordult, és Pécsen megdőlt az országos napi csapadékrekord. A februárt gyakori frontátvonulások jellemezték többször viharos szél kíséretében, nagyrészt esővel, csak a hegyekben és északkelten fordult elő néhány alkalommal havazás. Országos átlagban 29 csapadékos nap volt 2019/2020 telén, ami eggyel kevesebb az 1981–2010-es átlagnál. Az ország déli és nyugati megyéiben többfelé egyetlen napon sem alakult ki összefüggő hóréteg a 2019/2020-as télen.