Bécset Európa-szerte a szociálislakás-rendszer legjobb példájaként tartják számon. A helyi lakásállomány több mint fele a város tulajdonában van. A rendszernek vannak problémái, de úgy tűnik, hogy Bécs elkötelezett a fenntartása mellett.
Az osztrák fővárosban évszázados hagyománya van a szociális bérlakásoknak. Ez családok tízezreinek garantálja a megfizethető bérleti díjakat. De tényleg olyan idilli ez a rendszer, mint amilyennek látszik? Az Euronews Witness legújabb adásában Bécsbe utazott, hogy megtudja, mi rejlik a homlokzatok mögött.
A bécsiek fele kap valamilyen lakhatási támogatást
Bécsben mintegy egymillió ember, azaz a lakosság nagyjából fele él szociális bérlakásokban vagy kap más típusú lakhatási támogatást. A rendszer az egyik oka annak, hogy Bécs már régóta a világ legélhetőbb városa címet viseli.
Az utóbbi időben azonban úgy tűnik, hogy a helyzet romlott egy kicsit. A kritikusok szerint a bérleti díjak emelkedtek, a várólisták egyre hosszabbak, és a szociális lakások aránya csökkent a piacon, mer az alacsony kamatlábak miatt sokan kezdtek el beruházási céllal lakásokat vásárolni.
Az osztrákok adója finanszírozza a szociális bérlakásokat
Tesbire Keskin adminisztratív asszisztens megmutatta nekünk azt a 70 négyzetméteres lakást, ahol közel 20 éve él családjával. Havonta 500 eurót fizet az ideális fekvésű lakásért, ez jóval a piaci érték alatt van. Az óvoda pont szemben van, a metró két percre, az iskola pedig tíz perc sétára.
“Amikor a gyerekeim kicsik voltak, és nem tudtam hazajönni a munkából, a szomszédok hozták el őket az óvodából. Nagyon szép itt, zöld, csendes. Nagyon boldog vagyok, elégedett” – mondta.
Bécs éves költségvetése a szociális lakhatásra 400 millió euró körül mozog, ami jóval magasabb, mint olyan uniós fővárosoké, mint Róma, Madrid vagy Lisszabon.
“A rendszer garanciáját egy lakhatási adó teremti meg, amit minden osztrák embernek fizetnie kell. Ez csak egy apró része a bruttó jövedelmüknek. A munkáltató is fizet egy kis hozzájárulást. Ezt a pénzt lakásépítésre fordítjuk, szerte Ausztriában.” – mondta Christian Schantl, a Wiener Wohnen-Vienna Living nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetője.
Egyre több a magánberuházás a bécsi lakáspiacon
Mégis vannak felhők ebben a bérlői paradicsomban. A kamatlábak sokáig alacsonyan maradtak, ami teret nyitott a spekulánsoknak. A fenntartási költségek eközben az egekbe szöktek, ami veszélybe sodorta a rendszert. A hajléktalanok szociális lakáshoz jutását segítő Volkshilfe civil szervezet szakértői szerint évtizedekkel ezelőtt az új fejlesztések 80%-a szociális és 20%-a magánberuházás volt.
Most ennek éppen az ellenkezője a helyzet, ez pedig természetesen a lakásárak emelkedésével jár. A civil szervezet szerint azzal lehetne javítani a helyzeten, ha a város új földeket vásárolna, ahol szociális bérházakat lehetne kialakítani. A rendszer más kritikusai szerint az a legnagyobb baj, hogy a várólisták egyre hosszabbak a lakásokra.
Mindezek ellenére a szociális lakhatás ahogy száz éve, úgy most is hozzá tartozik Bécs identitásához. Nagy segítség volt például a világjárvány idején, hogy a telepeken oltó- és tesztközpontok nyíltak. A városvezetés pedig elkötelezett a rendszer mellett, jelenleg évente öt-hétezer új szociális bérlakást akarnak építeni.
Nyitókép: bécsi lakáépítések Wolfganggasse. fotó: PID / Votava
