Elsőnek a kemencei kisvasút meghosszabbítására kerül sor a kormány által a kisvasútfejlesztésre még tavaly megítélt 10 milliárdos keretből – mondta Révész Máriusz, a kerékpározás és az aktív kikapcsolódás fejlesztésével és népszerűsítésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos.
A Kemencei Erdei Múzeumvasút állomásán tartott mai kisvasúti szezonnyitón a kormánybiztos elmondta, hogy a keretből a magyarországi kisvasúthálózatot szeretné felújítani és fejleszteni a kormány. Az elsők között támogatják a kemencei kisvasút nyomvonalának meghosszabbítását, ez a tervek szerint egy-két éven belül meg fog történni.
Révész Máriusz hozzátette: nagyon jó lenne, ha nem sokára a Nagy Hideg-hegyi sípálya is elérhető lenne kisvasúton. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára elmondta, hogy tavaly több mint százezren látogatták meg a kemencei kisvasutat, amelyet immár 18 éve a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület önkéntesei üzemeltetnek. A kisvasút az idén kezdi meg a 118. évadát.
Révész Máriusz még a Kárpát-medencei kisvasutak budapesti találkozóján jelentette be, hogy a kormány a legforgalmasabb hazai kisvasúti vonalak fejlesztésére tízmilliárd forintot ítélt meg. A kormánybiztos a fejlesztendő vasutak között a miskolci Lillafüredi Állami Erdei Vasutat, a gyöngyösi Mátravasutat, a Királyréti Erdei Vasutat, a Kemencei Erdei Múzeumvasút és a debreceni Zsuzsi Erdei Vasutat nevezte meg.
Az érintett vonalak a legforgalmasabbak közé tartoznak. A LÁEV két vonallal üzemel; a fővonal Miskolctól Garadnáig 14 kilométer, a parasznyai szárnyvonal 16 kilométer hosszú. A Lillafüred–Garadna vonalon a vonatok mindennap közlekednek, munkaszüneti napokon sűrűbb a menetrend. A vonalon különjárat, sőt külön kérésre gőzmozdony is igényelhető. A vonalak múzeumokat, cseppkőbarlangokat és a híres Palotaszállót is érintik.
Kismarosról a Szokolya határában lévő Királyrétig áprilistól októberig naponta közlekedik a királyréti kirándulóvasút. A vonalat 1893-ban építtette Frankensiessdorf Henrik porosz gróf Kismaros–Szokolya–Huta (ma Királyrét)–Adolfkút között, a kitermelt fa elszállítására. A 600 milliméter nyomközű vasútvonal később bővült ki a Kismaros–Duna-part, Kismaros–Nógrádverőce (ma Verőce) és a Királyrét–Bujdázó szárnyvonalakkal. A vasút feladata akkor kőszállítás, zúzalék-, illetve fafuvarozás volt.
A fejlesztésre érdemes kisvasutak közé került a Mátravasút is. A Gyöngyös és Mátrafüred között húzódó sínpályán márciusban és áprilisban hétvégenként, húsvéttól november elejéig naponta, míg a Lajosházán át a Szalajkaházhoz vezető vonalon márciustól novemberig hétvégéken, illetve június közepétől augusztus végéig hét közben is járnak a szerelvények. A lajosházi vonal egy újabb szakaszának visszaépítése befejeződött, 2012 szeptembere óta immár a Szalajka-házig utazhatunk rajta. A Mátravasúton menetrend szerinti vonatok is közlekednek, párnás, vagyis I. osztályú kocsival, ami a hazai kisvasutakon igazi különlegesség.
A Kemencei Erdei Múzeumvasút a Börzsöny északi részén található, Magyarország egyetlen, kizárólag önkéntes munkával működtetett kisvasútja. Technikai különlegessége a személyszállító kisvasutak körében ritkaságnak számító 600 mm nyomtáv és az ún. görpályás vonalvezetése. 2000-ben a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület tagjai állították helyre a korábban kizárólag erdészeti célú, és árvizek által súlyosan megrongált kisvasutat – és ma az Egyesület tagjai működtetik a nyári félév hétvégi napjain.
A Zsuzsi Erdei Vasút Magyarország legrégebbi, ma is üzemelő kisvasútja; a Debrecenből induló vasút 16 kilométeren keresztül halad az erdős, pusztás tájakon.
A kisvasutak fenntartását az országban a rendszerváltásig többnyire a MÁV biztosította, azóta a települések, illetve civil szervezetek nagy anyagi nehézségek közepette végzik ezt a munkát. A központi fejlesztéssel nagyobb esélyük lehet a fennmaradásra, ha sikerül az idegenforgalmi attrakciók közé bekerülniük
