Az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozza a Budapest Airport bővítését, amely az utas- és teherforgalmat drasztikusan növeli. A bank panaszmechanizmusa által végzett vizsgálat számos szabálytalanságot állapított meg mind az EBB, mind a reptér részéről a hitellel és beruházással kapcsolatban.
Ha komolyan gondolják az éghajlatvédelmet és a környéken élők egészségét, mint állítják, akkor mind a szabályozáson, mind a gyakorlaton változtatniuk kell – hívja fel a figyelmet közösen a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Közép-Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat.
A repülőtér környékén élő közel egymillió ember már a repülőtér mostani bővítésének megkezdése előtt is szenvedett a légszennyezéstől és az elviselhetetlen zajtól, a reptérrel szomszédos kerületekben pedig a rezgés és a légörvények a házakat is károsítják. A panaszmechanizmus vizsgálata feltárta, hogy a projekthez nem készült környezeti hatásvizsgálat, és megállapította, hogy a helyi lakosokat megfosztották azon joguktól, hogy a repülőtér bővítésének terveiről és a hatások enyhítését célzó intézkedésekről velük egyeztessenek. Ezek sértik a bank saját politikáját és az uniós környezetvédelmi jogszabályokat.
“Az EBB jelenleg felülvizsgálja környezetvédelmi és szociális politikáját, és heteken belül új politikát fogadhatnak el. A budapesti repülőtér esete azt mutatja, hogy a bank nem veheti természetesnek, hogy az EU-ban megvalósuló projektek mindig megfelelnek a bank környezetvédelmi és szociális normáinak. A panaszmechanizmus jogosan javasolta, hogy az ilyen összetett projektek esetében a banknak megfelelő műszaki (környezetvédelmi és szociális) és nyelvi szakértőket kellene alkalmaznia, hogy segítsék az értékelést és a nyomon követést” – mondta Anna Roggenbuck, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat szakértője.
Az EBB jelentése magyar összefoglalója >>>
“A kormánynak és a repülőtér üzemeltetőjének közösen kellene felelősséget vállalnia a repülőtér jelenlegi működésének a helyi lakosokat már most is sújtó káros hatásai kezeléséért. Ez a közös felelősségvállalási kötelezettség független attól, hogy a magyar kormány megvásárolná-e a repülőtér üzemeltetési jogát vagy sem, és ha igen, mikor, hiszen ilyen irányú tervek, tárgyalások vannak. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a kormány a zajterhelési küszöbértékeket igazítsa az európai uniós és WHO normákhoz és ajánlásokhoz, és ennek megfelelően vizsgálja felül a zajvédelmi zónákat. Ez azt jelenti, hogy a leginkább érintetteknek kivásárlási lehetőséget kell felajánlani, avagy a házak teljes szigetelését biztosítani (egy tágabb zajvédelmi zónára is kiterjedően). Tiszteletben kell tartanunk a klímavédelmi, klímasemlegességi célokat és az ökológiai korlátokat, és az ilyen környezet- és egészségromboló fejlesztéseket sokkal kritikusabban kellene értékelniük mind a befektetőknek, mind a hatóságoknak, mind az EBB-nek” – mondta Dönsz-Kovács Teodóra, a Magyar Természetvédők Szövetsége EU Alapok programfelelőse.
“Az EBB jelentés megállapításai és ajánlásai új reményt és lendületet adnak nekünk, érintett helyi lakosoknak, hogy folytassuk az élhető lakókörnyezetért vívott sokéves küzdelmünket. Ezért rendkívül fontos, hogy a beruházó sürgősen orvosolja az EBB hatásvizsgálata által azonosított problémákat, végezzen alapos és körültekintő értékelést a reptérbővítés környezeti és éghajlati hatásairól, valamint széleskörűen térképezze fel az érintett közösségeket, és velük érdemben egyeztessen a beruházásokról és a korrekciós intézkedésekről. Egyúttal felhívjuk az Európai Bizottság figyelmét a működő repülőterekre vonatkozó egységes zajvédelmi szabályozás kialakítására és betartatására” – mondta Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület ügyvivő elnöke.
2018 decemberében az EBB 200 millió eurós hitelt hagyott jóvá a repülőtér számára, amelyet “az új B mólóra, egy esetleges új 3. terminál építésére, a repülőtér földi világításának felújítására, egy új Cargo City építésére és számos más földi és légi oldali fejlesztésre”, valamint “a poggyászkezelő rendszer korszerűsítésére” szánt a bank projektdokumentációja szerint. Ezek a munkálatok összességében az utasforgalmat a másfélszeresére növelik a következő nyolc év során. Az elkészült Cargo City révén a reptér teherforgalma máris túllépte az évi 150 000 tonnát, és ennek további növekedése várható. A hitel mögött az EU költségvetéséből az Európai Stratégiai Beruházási Alap keretében nyújtott garancia állt. Esettanulmány >>>
A panaszmechanizmus 2021 novemberében közzétett vizsgálati jelentése két magyar civil szervezet, a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület által, a Közép- és Kelet-Európai Bankfigyelő Hálózat (CEE Bankwatch Network) támogatásával benyújtott panasz alapján készült.
A jelentés javasolta az EBB vezetőségének, hogy függessze fel a hitel folyósítását mindaddig, amíg a repülőtér üzemeltetője nem nyújt be legalább egy előzetes környezeti értékelést. Az értékelés a kapacitásbővítést lehetővé tevő projektelemekre kell vonatkozzon, a projekt – beleértve a Cargo City – halmozott hatásainak megfelelő értékelése érdekében. A panaszmechanizmus intézkedéseket javasolt továbbá a projekttel érintett érdekelt felek (környéki lakosok) érdemi bevonásának és a megfelelő tájékoztatásnak a biztosítására, beleértve a felek újbóli feltérképezését és a projekttel kapcsolatos panaszok kezelésére szolgáló mechanizmus létrehozását.
A panaszmechanizmus jelentése helyt adott a civil szervezetek által felhozott kritikáknak is, amelyek szerint az EBB-n belül nem sikerült ellenőrizni, hogy a projekt megfelel-e a bank saját politikáinak, és hogy a nyilvánosságot tájékoztatták-e a projektről és annak következményeiről. A mechanizmus feltárta: az, hogy az EBB a projekt átvilágítása során a projektet a bank előírásainak megfelelőnek ítélte, megalapozatlan volt, a hitel-döntést alapvető alátámasztó dokumentumok hiányában hozták meg. Az MTVSZ programja, hírei >>>
Az MTVSZ írására a Budapest Airport megküldte szerkesztőségünknek hivatalos állásfoglalását, íme:
A Budapest Airport hivatalos tájékoztatása (18 KB word)
