A következő uniós ciklusban 1000 milliárd forint földalapú támogatásra lehet pályázni, a pályázati rendszer azonban jelentősen átalakul, és a forrásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara segítségével osztják majd el – mondta Lázár János.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár egy mai hódmezővásárhelyi szakmai fórumon hozzátette, hogy a kamarai részvételt garanciális elemnek tekintik, azért, hogy a gazdatársadalom érdekei érvényesüljenek. A jogalkotó és a kormány szándéka szerint az agrárkamarának jó néhány minisztériumi feladatot kell átadni, és a politikai érdekképviseletet is át kell vennie a Magosz-tól – mondta az államtitkár.
A cél, hogy 5-10 év múlva a kamara – bármilyen kormány is legyen az országban -, képes legyen arra, hogy a magyar agráriumban érdekeltek szempontjait „kompromisszumok nélkül tudja érvényesíteni”. Ehhez a lehetőségeket a kormány megpróbálja megteremteni – jelentette ki Lázár János. Az államtitkár a következő időszak nagy kérdésének nevezte az agrárhitelezést. Elmondta, hogy az OTP szeretett volna ebben monopóliumot szerezni, de a kormány határozott célja, hogy ezt a takarékszövetkezetek rendszerén keresztül bonyolítsák le. Az idei kiemelt célok között említette az öntözés olcsóbbá, vagy ingyenessé tételét. "Az biztos, hogy amit a magyar állam ad a Marosból vagy a Tiszából, azt ingyen fogjuk adni, de hogy a szállításért kell-e fizetni, az most áll tárgyalás alatt” – mondta, hozzátéve, hogy céljuk az a szállítás ingyenessége is. Jelenleg 120 ezer hektárt öntöznek az országban, ami nagyon kevés, ezt növelni kell – szögezte le.
Szél Bernadett ajándék biokosara a kishantosi biogazdaságot támadó, de annak munkáját nem igazán ismerő Bitay Márton Örsnek
Bitay Márton, a Vidékfejlesztési Minisztérium állami földprogramért felelős államtitkára hangsúlyozta: a jövőben, aki nem földműveléssel foglalkozik, nem fog tudni földet vásárolni Magyarországon. A Földet a Gazdáknak Program eddigi eredményeiről szólva kiemelte: mintegy 6 millió hektár mezőgazdasági besorolású terület van az országban, amelynek 10 százaléka állami. Eddig 276 ezer hektárt hirdettek meg a programban, és 221 ezer hektárt tudtak haszonbérbe adni országosan. A haszonbérletek 72 százalékát természetes személyek, 28 százalékát jogi személyek nyerték el. A fennmaradó 55 ezer hektárt újrahirdetik, de ezekben már nem lesz eredmény a mostani parlamenti ciklusban.
Hangsúlyozta, hogy a nyertesek közt csaknem 40 ezer hektárt, azaz kétharmad balatonnyi földet vittek el fiatal gazdák, vagyis minden második fiatal pályázó nyert. Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke egyebek közt az összefogás fontosságáról beszélt. Szerintük ugyanis ma a termelők nagy része még mindig önállóan akar boldogulni, de a gyakorlat azt mutatja, hogy nélkülözhetetlen az együttműködés, amit a kamarának is segítenie kell. Példaként az értékesítésben megjelenő érdekérvényesítést említette. (MTI)
Egy tavalyi hírünk: A gazdák meglepődve tapasztalják, hogy az agrárkamarai választások nem arról szólnak, hogy a jelöltek közül a nekik megfelelőket válasszák meg. Egyetlen listára – a 2012. december 17-én a családi gazdaságok és a szövetkezés ellen szavazó MAGOSZ – listájára kell szavazniuk. Választási lehetőségük csak annyi, hogy vagy szavaznak, vagy nem. Mégis, kinek a Kamarája?
Megfutamodtak a fideszes képviselők és nemzeti parki igazgatók. Dühös gazdák szerdán letámadták a földügyi államtitkárt az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának ülésén.
A földspekuláció alapja a világ várhatóan növekvő élelmiszer kereslete, ami stratégiai, nemzetbiztonsági kategóriába emeli az élelmiszer termeléssel szoros kapcsolatban lévő piacokat, természeti erőforrásokat, mindenekelőtt a termőföldet és a vízbázisokat, és kulcspozícióba juttatja mindazokat, akik ezeket az erőforrásokat és piacokat a kezükben tartják. Mutyi, összefonódások, extraprofit, földforgalmi érdekességek Ángyán József állami földbérleti pályázatokkal kapcsolatos legutolsó jelentésében.
Egy másik tavalyi cikkünkben már szóltunk a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara alelnökéről is.
Zászlós Tibor karrierjét – önéletrajza szerint – 1982-ben a Baracskai Rabgazdaságban kezdte, ahol – amint azt több forrás is megerősítette – a rendszerváltás előtt párttitkár volt, majd a rabgazdaság igazgatója lett. 1999-ben ezredesi rangban hagyta el a büntetésvégrehajtást. Ugyanebben az évben az állami tulajdonú Mezőfalvai Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Rt vezérigazgatójává nevezték ki, melynek már ezt megelőzően is igazgatósági elnöke volt. Az 1,1 milliárd Ft könyv szerinti értékű, 10.000 hektáros Mezőfalvai Mg. Zrt-t 2001. augusztusában az ő vezetésével privatizálták. A dolgozói privatizációnak álcázott folyamat eredményeként 4 tulajdonos – köztük Zászlós Tibor – lényegében ingyen jutott a milliárdos értékű cég többségi tulajdonához. Mezőfalva egyike volt annak a 12 gazdaságnak, melyet egy kaptafára privatizáltak a rekkenő nyári hónapokban, a szabadságok idején. A köznyelv még ma is a „piszkos 12-ként” emlegeti ezt a 12 gazdaságot. Az így privatizált Mezőfalvai Mg. Zrt-t végül egy hirtelen fordulattal 2006-ban eladták egy Helmut Gsuk nevű német állampolgárnak, aki – megbízható információk szerint – Magyarországon különböző formában már mintegy 30.000 ha földterület fölött „diszponál”. Nevét természetesen csak egy szövevényes cégháló mátrixában lehet fellelni. A gazdaság 9.000 hektár állami földet használ. Zászlós Tibor a tulajdonosváltás után is vezérigazgató maradt. Személyét ez bizonyára önmagában is felértékelte az agráriumban „utazó” nagy tőkeérdekeltségek és a velük szövetkező politika köreiben, hiszen a Mezőfalva Zrt. – a Mezőfalva Invest Zrt-n és az MMB Zrt-n keresztül – 2007 óta a Dorogi Árpád , Zsira polgármestere nevével fémjelzett és az agrártámogatási kasszát jelentősen csapoló (lásd korábban, a H/1 táblázatban) GSD-csoporthoz kapcsolódik. (Így Dorogi nem mellesleg a német tulajdonos üzlettársa és egyúttal „magyar hangja” is.) A cégcsoportot a 38 embert fogalkoztató GSD Agrárprodukt Kft. fogja össze, amely egyúttal a Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság – és Élelmiszertudományi Karának a mintagazdasága. Nem tévedünk bizonyára nagyot, ha azt feltételezzük, hogy Zászlós, aki a kamarai pozíciói mellett a cég vezérigazgatói székét is megtartotta, e nagytőkés, „zöldbárói” körhöz tartozó, általuk a kamara vezetésébe „delegált” személy, aki persze a kis, közepes családi gazdaságok érdekeit is kiválóan fogja érvényesíteni a spekuláns nagytőkével szemben.
Kapcsolódó anyagok:
