Általánosan elterjedt nézet, hogy az emberek által okozott természeti károk után nagyjából egy emberi élet hossza szükséges a legtöbb ökoszisztéma helyreállítódásához. Az Ohiói Állami Egyetem kutatói viszont arra a következtetésre jutottak, hogy ha megfelelő körülményeket biztosítunk, akkor a természet gyógyulása a kezdetben akár drámaian gyors lehet.
A kutatók ezt a felfedezést monitorozás közben tették, amikor azt figyelték, hogy a gátak eltávolítása hogyan befolyásolja a különböző helyi fajok újbóli megjelenését. A tanulmány középpontjában a madár és a lazac élőhelyek visszatelepülése állt.
A kutatók azt találták, hogy a beavatkozások által érintett területeken a madarak kisebb súlyúak voltak, és kevesebb fiókát neveltek, viszont amikor a gátakat lebontották, a lazacok és más halak populációja gyarapodott, és ez pozitív hatással volt a környező ökoszisztémára, így a madarakra is.
„Képesek vagyunk valódi pozitív eredményt mutatni a természetvédelemben”
– mondta a vizsgálat kezdeti lépéseiről a tanulmány első szerzője, Christopher Tonra. Eddig nem sikerült bizonyítani, hogy a folyók a mi generációnkon belül képesek magukhoz térni, ez valóban izgalmas dolog. Bár jóllehet a környezeti ügyekben jártas szakemberek számára valószínűleg nem újdonság, hogy a különböző fajok valamilyen módon együttműködnek abban, hogy egészségesebb környezetet hozzanak létre.
A tanulmányból kiderül, az, hogy ezek a különböző fajok segítenek a természetes élőhelyek helyreállításában a korábban kopár területeken is. Ez úgy történik, hogy a nyílt óceán felől visszatérő lazac populációk táplálékot jelentenek a madaraknak, pontosan annyit, amennyire szükségük van a gyarapodáshoz. – „A lazacok valójában megtermékenyítik a folyót, és az egész táplálékláncra hatással vannak” – mondta Torna. Ez a tanulmány rámutathat arra, hogyan kapnak erőre, hogyan termékenyülnek meg a korábban sérült ökoszisztémák, elsősorban azok, amelyekre a folyami gát rendszereknek volt hatásuk. Ahogy a folyó benépesül az eredeti vadvilág – ez esetben a halak – egy alapvető állományával, akkor a pozitív változások idejét inkább években, mint évtizedekben mérhetjük. Ez a felismerés egy olyan időszakban következett be, amikor az ökológiailag megtizedelt élő rendszerek helyreállítása fontosabb, mint bármikor.
A technológia és az infrastruktúra fejlődésével az öregebb gátak és létesítmények megrongálódnak, vagy összeomlanak, ez azt jelenti, hogy helyettük az ökológiai rendszerek helyreállítása következik, ami üzleti szempontból is hasznos lehet. A szerzők bíznak abban,, hogy ez a tanulmány is megfelelő lendületet ad a különböző élőhely helyreállítási munkáknak. Vagyis már nemcsak a természeti környezet helyreállításáért kell fizetni, hanem ezek a munkák serkentik a gazdaságot.
A fellendülő, és felvirágzó természet helyreállító ipar számos területen munkahelyet teremthet. Azok a szokásos konzervatív érvek, hogy a környezetvédelmi szabályozás, a szigorú előírások miatt amerikai munkahelyek vesznek le, már a múlt részévé váltak. A közeljövőben további vizsgálatokat is végeznek majd annak a megállapítására, hogy a helyreállítási munkák más élőhelyeken hogyan hatnak a különböző fajok visszatérésére. Ugyanakkor az eredmények azt mutatják, hogy már létezik az a képesség, hogy a hihetetlen mennyiségű környezeti kárt, amit mi okoztunk, képesek legyünk úgy felszámolni, hogy a gazdaságot is jól járjon eközben.
