A Föld folyóinak többsége évente legalább egy napra kiszárad egy új amerikai tanulmány szerint. A montreali McGill Egyetem kutatócsoportja által tanulmányozott, mintegy 64 millió kilométernyi folyó, patak 51-60 százaléka időszakosan megáll, vagy kiszárad.
A Nature friss számában közzétett tanulmány az első, amely empirikus alapokon mérte fel a nem álladó folyók és patakok eloszlását a Földön. Eredményeik alapján elkészült az első térkép, mely a nem állandó folyókat és patakokat mutatja meg. A tudósok szerint a térkép kulcsfontosságú alapinformációkkal szolgál a folyók vízhozamának szakaszosságát érintő jövőbeli változások értékeléséhez, a globális víz- és biokémiai körforgásban játszott szerepük meghatározásához és figyelemmel kíséréséhez. Értékelni kell jelentőségüket a fajok sokszínűségének fenntartásában is.
“Ezek a folyók víz- és táplálékforrást jelentenek sok embernek, a vízminőség fenntartásában is szerepet játszanak. Gyakran azonban rosszul bánnak velük, kihagyják őket a védelmi intézkedésekből” – magyarázta Mathis Messager, a tanulmány vezető szerzője, a McGill Egyetem PhD-hallgatója.
Megállapították, hogy a klíma és a földhasználat változása miatt a Föld folyóhálózatának egyre nagyobb hányada várhatóan szezonálisan kiszárad vagy megáll. Sok korábbi állandó folyó, köztük a legendás Nílus, az Indus vagy a Colorado az elmúlt 50 évben egyes szakaszain már időszakossá vált ” – közölte Bernhard Lehner, az egyetem geográfia professzora – írta a ScienceDaily.com tudományos-ismeretterjesztő portál.
Mint várható volt, leginkább a száraz vidékeken gyakoriak az időszakos folyók, de trópusi vidékeken, sőt az Északi-sarkvidéken is előfordul, ahol az év egy szakaszában befagynak a folyók.
A Föld lakosainak több mint fele olyan helyen él, amelyek legközelebbi folyója időszakos.
Nyitókép: kiszáradt Darling-folyó Új-Dél-Wales Ausztrália 2020 február. Mark Evans / Getty
