Túl sok nyugati síkvidéki gorilla él az európai állatkertekben, felmerült, hogy leölik a felnőtt hímek egy részét. Az állatvédők szerint ezeket az egyedeket vissza kellene engedni a vadonba.
Állatvédők tiltakoznak az ellen, hogy az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felnőtt hím gorillákat tervez leölni – írta a Guardian.
A súlyosan veszélyeztetett nyugati síkvidéki gorillák (Gorilla gorilla gorilla) túl zsúfoltan élnek az állatkertekben, ezért az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége (EAZA) azt fontolgatja, hogy leölje a faj több felnőtt hím példányát. Az EAZA szabályozása alá tartozik Európa állatkertjeinek nagy része, például a Fővárosi Állat- és Növénykert. Ott is élnek ilyen gorillák, ezért a telex megkérdezte a sajtóosztályt, hogy milyen sors vár a budapesti populációra.
A nyugati síkvidéki gorilla a négy gorilla alfaj közül a legkisebb termetű, két lábra állva 122-183 centiméteres. Egy síkvidéki gorillán végzett vizsgálat 70 és 90 közötti IQ-szintet állapított meg – az emberek átlagos IQ-szintje 100, a legtöbb emberé valahol 85 és 115 között van. A gorillák a vadonban súlyosan veszélyeztetettek. Pontos egyedszámuk nem ismert, mivel Afrika legsűrűbb és legtávolabbi őserdeiben élnek, de az orvvadászok és a betegségek miatt számuk több mint 60 százalékkal esett vissza az elmúlt 20-25 évben.
Az EAZA által felügyelt 69 intézményben 463 egyed él – 212 hím, 250 nőstény és egy egyelőre ismeretlen nemű példány.
A Guardienhez került dokumentumok szerint az állatkerti túlszaporulat problémájának potenciális megoldásaként felmerült a felnőtt egyedülálló hímek megölése, kasztrálása vagy életük nagy részében magányos ketrecben tartása. A gorilla akcióterv, amelyet az állatkertek érintett részlegei kaptak meg, az állatok leölését tartja a „legmegfelelőbb eszköznek biológiai szempontból”, de kiemeli, hogy ez a döntés népszerűtlen a nagyközönség szemében, mivel „könnyű a gorillákkal szimpatizálni”, erőteljes érzelmi választ válthat ki a közönség és az állatkerti dolgozók körében, amelyet a közösségi média csak tovább erősít. Mindez károkat okozhat az állatkerteknek és egyéb intézményeknek.
Amikor a hím gorillák elérnek egy bizonyos kort, az állatkertek nem szívesen tartják őket csupa hímekből álló csoportban az erőszakos összecsapások nagy veszélye miatt. Vegyes csoportokban szintén vonakodva tartják őket, mivel az együttlétükből születő utódok tartására nincs hely. A túlszaporulat miatt hasonlóképpen nem javasolják más fajok, például a fehér tigrisek, pumák és ocelotok szaporítását az európai állatkertekben.
Damian Aspinall állatvédő és állatok visszatelepítésével foglalkozó szakember, aki Kentben üzemeltet vadvédelmi parkot, úgy véli, a gorillákat a kiselejtezés helyett vissza kellene vinni a vadonba.
„Szomorú nap ez a zoológus közösség számára, ha a gorillák kiselejtezését fontolgatják, amikor nagy esély van a gorillák visszavadítására. Ahogy például az Aspinall Alapítvány is teszi harminc éve: több mint 70 gorillát telepítettek a vadonba” – mondta a szakember.
Egyes kutatók azzal érvelnek, hogy sok esetben túl bonyolult az állatok visszavadítása és nincs is elég élőhely ahhoz, hogy biztonságosan szabadon engedhessék őket úgy, hogy elkerüljék a más fajokkal, köztük az emberekkel történő konfliktusokat. Ráadásul a visszatelepített egyedek olyan betegségeket hordozhatnak, amelyek megsemmisíthetnek vadon élő populációkat.
„Tulajdonképpen nincs sok ilyen érintetlen terület odakint – és ez az eredeti probléma része” – emelte ki Ben Garrod primatológus, a Kelet-Angliai Egyetem munkatársa.
A kritikákra és tiltakozásokra reagálva az EAZA szóvivője elismerte, hogy a gorillakérdés kezelésének tervében szerepel a leölés, de megfelelő körülmények között támogatják az emberszabásúak vadonba telepítését. Hozzátették, hogy a kasztráció és a hímek magánketrecben tartása jelenleg is alkalmazott módszerek a populáció kontrollálására.
