Hirdetés

Hűtlen kezelés gyanújával büntetőfeljelentést tett a Greenpeace a kishantosi biogazdaság által használt földterületek állami újraosztása miatt. Kishantoson jelenleg ex lex állapot van: a biogazdálkodó cég van birtokon belül, viszont az új nyerteseket jegyezték be a földhasználati nyilvántartásba.

Rodics Katalin, a zöldszervezet regionális kampányfelelőse a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón bejelentette: a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Fejér megyében 21 éve vegyszermentesen művelt földjeinek védelme érdekében a peres eljárást megalapozó dokumentációt az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) korrupció és gazdasági bűnözés elleni osztályán leadták. A peranyagot bár a Greenpeace adta be, mögötte áll 340 civil szervezet és 23 ezer magánszemély.  A kishantosi gazdaság 452 hektár állami földterületen folytatta tevékenységét, amelynek bérleti joga tavaly októberben lejárt. A földterület hasznosítását a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) döntése értelmében 8 gazdálkodó, illetve gazdasági társaság kapta. A Greenpeace szerint az NFA több szabálytalanságot követett el a pályáztatással: az érintett földterületek a biogazdálkodás miatt jelentős értéknövekedéssel bíró ingatlanok, amelyek az EU agrár-környezetgazdálkodási (AKG) támogatási rendszerében szerepelnek. A földalapkezelő döntése miatt elveszett az ötéves pályázati időszaki AKG utolsó évére szóló támogatása, amely meghaladja a 21 millió forintot. A támogatás szabályainak értelmében ugyanis a program első és utolsó évében nem lehet változtatni a kedvezményezett személyén. Így azzal, hogy az utolsó évre a biogazdaság nem kapta meg az ideiglenes földhasználat lehetőségét, az uniós támogatás elveszett – mondta.

Rodics Katalin kiemelte: a szervezet több szinten harcol Kishantosért, a jelenlegivel együtt összesen 9 jogvédelmi eljárás van folyamatban. Súlyos, számításaik szerint legalább 260 millió forintos értékvesztés következne be a bioterületen, ha az új, nyertes földhasználók elkezdenék a tényleges termelést.  Nyirán Gergely, a Greenpeace ügyvédjének ismertetése szerint, mivel a hűtlen kezelés tényállást csak a már bekövetkezett kár alapján lehet indítani, ezért a pert a már elveszett AKG-támogatásra alapozzák. A cél az, hogy az NFA még a nyomozás megkezdése előtt belássa: a kishantosi földekre kiírt pályázattal nem feleltek meg az unió speciális feltételrendszerének, ezek be nem tartása miatt az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék eljárást indíthat a magyar állam ellen – mondta. Ennek következménye lehet, hogy bírságot szabnak ki a tagállamra, vagy visszakövetelhetik a megelőző 4 év kifizetett támogatását is.
Rodics Katalin hozzátette: a termékeny talaj az ország legfontosabb természeti erőforrása, a megőrzése kiemelt fontosságú. Az eljárás nem a kormány vagy az NFA ellen szól, hanem a közösségért. Tájékoztatása szerint a 100 oldalas peranyag részét képezi az az ombudsmani jelentés is, amely korábban alkotmányellenesnek minősítette a kishantosi eljárást. Csatolták az NFA pályázati felhívását, az igazságügyi szakértői véleményt, és az NFA belső ellenőrzési bizottságának jelentését is. Ez utóbbi szerint a pályázatok elbírálásban nem szakmai szempontok, hanem szubjektív alapokon adható pontokkal nyertek az új bérlők – mondta.
Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője közölte: a földek visszaadásának megtagadása miatt indult birtokvédelmi eljárásban még nincsen döntés.  Az ügyvéd megjegyezte: a földet a jogi eljárások végéig nem adják át, mivel az visszafordíthatatlan károkat eredményezne a 21 éves biogazdaságban.

Dr. Nyirán Gergely a Greenpeace ügyvédje, Rodics Katalin a Greenpeace regionális kampányfelelőse, Jáger János igazságügyi szakértő, Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetőjeDr. Nyirán Gergely a Greenpeace ügyvédje, Rodics Katalin a Greenpeace regionális kampányfelelőse, Jáger János igazságügyi szakértő, Ács Sándorné a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Nonprofit Kft. ügyvezetője
 A Greenpeace Magyarország Egyesület sajtóközleménye:

A Greenpeace Magyarország Egyesület ismeretlen elkövetők ellen feljelentést tett hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Közhasznú Nonprofit Kft. 21 éve vegyszermentesen művelt földjeinek védelmében, a Btk. 376. § (1) bekezdés alapján. [A Greenpeace ismeretlen elkövetők ellen indítja a pert, mert jogi személyeket, mint amilyen az NFA is, nem lehet feljelenteni. Személyt azért nem nevezünk meg, mert annak kiderítése, hogy ki a felelős, a nyomozó hatóság dolga] A peres eljárást megalapozó dokumentációt az Országos Rendőr-főkapitányság Korrupció és Gazdasági Bűnözés Elleni Osztályán adták be.

A feljelentés többek között a következőket tartalmazza:

1. a Greenpeace igazságügyi szakértőjének véleményét a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ eredményeinek vizsgálatáról;
2. az NFA haszonbérleti pályázati felhívását;
3. az alapvető jogok és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos helyettes közös jelentését, amelyben alkotmányellenesnek minősítik az NFA döntését;
4. az NFA-t Ellenőrzési Bizottság jelentését, amely szerint a pályázatok elbírálásában nem a szakmai szempontok döntöttek, hanem szubjektív alapokon adható pontokkal nyertek az újonnan kiválasztott bérlők.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ 1998. november 11-től kezdődően folytat biogazdálkodást Kishantoson, 452 hektáron a földtulajdonos magyar állam egyetértése és támogatása mellett. A biogazdálkodásnak köszönhetően az érintett területek nem közönséges termőföldek, hanem a Bio Suisse minősítésnek megfelelő, különleges adottságokkal, és ebből következően úgynevezett „jelentős értéknövekedéssel bíró” ingatlanok. Valamennyi ingatlan az EU agrár-környezetgazdálkodási támogatási (AKG) rendszerében, a 4 célprogramcsoport egyikében szerepel. Ez alapján a teljes 5 éves pályázati időszakra kapják az Európai Unió támogatását.

Az állami földvagyonunk kezelőjeként eljáró Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) számos szabálytalanságot követett el:

A kishantosi földekre vonatkozó pályázati felhívások és kiírások során figyelmen kívül hagyta, hogy az adott biogazdálkodással művelt ingatlanokra csak az AKG szabályrendszerének megfelelően lehet az esedékes támogatást lehívni.
Ezen kívül a kötelezettségvállalási időszakon belül az első és az utolsó (ötödik) évben nem lehet a kedvezményezett személyén változtatni. (Kishantos az 5. évben van.) Az ökológiai státuszú földterületre pályázónak nem lehet egyetlen hektárnyi, nem ökológiai státuszú területe sem, mert akkor már nem jogosult erre a támogatásra.  Ezeknek a feltételeknek egyedül Kishantosi Vidékfejlesztési Központ felelt meg, de az adott területek pályázatait a fenti szabályrendszer figyelmen kívül hagyásával hirdették meg és bírálták el. Ennek következménye, hogy az AKG-beli jogot a pályázat nyerteseinek még akkor sem lehetne átadni, ha Kishantos egyébként elfogadná az – általa egyébként megtámadott – pályázatok eredményét, mert az NFA által kiválasztott nyertesek egyike sem felel meg a kritériumoknak.

A Greenpeace erre már korábban felhívta az NFA figyelmét, és kérte, hogy a vitatható pályázatokkal szemben ideiglenes hasznosítást engedélyezzenek Kishantosnak a jogi eljárások elindítása miatt, legalább az AKG befejezéséig, további egy évre. Így Magyarország nem veszítette volna el ezt az európai uniós támogatást. Az NFA azonban nem engedett a felhívásnak, a támogatás ezért elveszett, ami egyértelműen károkozás. Az NFA eddigi eljárásával már bizonyítottan bekövetkezett kár tehát körülbelül 21 700 000 Ft. [Az esedékes AKG-támogatás 1 évi összege, hektáronként körülbelül 161 euró.]

Hűtlen kezelés tényállását csak a már bekövetkezett kár alapján lehet indítani, ezért a Greenpeace ezt a pert most kizárólag a már elvesztett AKG-támogatásra alapozza. Ám amennyiben az NFA perünk beadása után sem változtatja meg döntését, később további károk is keletkezni fognak. Mivel az NFA nem tartotta be az Európai Unió ez irányú szabályozását a jogsértések miatt, az EU ellenőrzési szerve (az Európai Bizottság vagy az Európai Számvevőszék) eljárást indíthat a magyar állam ellen. Ennek következményeként bírságot szabhatnak ki a tagállamra, vagy visszakövetelhetik akár a már kifizetett megelőző 4 év támogatását is. Az NFA mint kezelő szervezet ezzel sem vetett számot. Termékeny talajunk az ország legfontosabb természeti erőforrása. Ennek megőrzése, tönkretételének megakadályozása kiemelt fontosságú. Ez erkölcsileg is megalapozza Kishantos védelmét a konkrét forintokban meghatározott értékek mellett.

A 21 éve vegyszermentes gazdálkodás eredményeként az adott földterület vitathatatlanul értékesebbé vált. A Greenpeace az értéknövekedést egy talajtani igazságügyi szakértővel mérette fel. Az elkészült több mint 40 oldalas tanulmány adatokkal, számításokkal bizonyítja, hogy a biogazdálkodással kezelt földterület bérleti jogának tíz darabban történő, hagyományos, vegyszeres mezőgazdasági tevékenységre meghirdetése – az eközben elkövetett törvénytelen lépések mellett – további jelentős (minimum 260 millió Ft-os) értékcsökkenést okoz az állami vagyonban. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA), mint az állami vagyon kezelője, véleményünk szerint nem hozhat olyan döntéseket, amelyek kárt okoznak, értékcsökkenéshez vezetnek mindannyiunk közös tulajdonában. Ezeket a tényeket a most induló per kapcsán szintén fel fogjuk használni.
 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek