A szendereket mindenki szereti. A rovarvilág azon képviselői ezek a lepkék amik nem feltétlen külső megjelenésükkel inkább érdekes életmódjukkal vívták ki a természetjárók és kert tulajdonosok figyelmét.
A legtöbb szenderfaj éjszaka aktív.
Egyik leggyakoribb hazánkban őshonos, kivételesen nappal aktív képviselőjük a kacsafarkú szender – Macroglossum stellatarum. Ez a faj nappali aktivitása okán könnyebben megfigyelhető. A lepkék közt közepes méretűnek mondható, 5,5 cm. Pihenő helyén, nyugalomban nem túl feltűnő, ilyenkor zárt szárnyakkal élénk színei nem látszódnak, egy sötétbarna közegbe teljesen beépül. Élénk színeiből szabadszemmel röptében, táplálkozás közben látszódhat szárnytőben némi aranysárga szín. Aranysárgás, lilásbarnás színei a hátsó szárnyon vannak és a fonák oldalon találhatók.
Gyorsan mozog, nektár fogyasztás közben egy perc alatt akár százszor is változtat helyet. Rendkívül hosszú pödörnyelvével leszállás nélkül kolibrihez hasonlóan veszi fel a virágok nektárját. Levendulán, nyáriorgonán és imola-fajokon gyakran megfigyelhető. Hernyója hazánkban gyakori galaj fajokon fejlődik, a nem vegyszerezett galajfolt kiváló hely a peték számára.
Vándorló, márciusban és áprilisban érkezik hazánkba déli irányból. Helyben maradó egyedei áttelelni csak épületek belsejében képesek. Olyan védettebb zugokban ahol a tél időjárási hatásainak a lepke nincs kitéve. Vándorló egyedei Afrikát is elérik. Két nemzedéke repül május-július és augusztus-október hónapokban.
Fotózása nem könnyű feladat. Az optikai tengely irányában is rendkívül mozgékony, közeledik majd távolodik, sokat fordul és oldalirányban is gyorsan változtat helyet. A képek zárideje 1/8000 és 1/2500 másodperc közt váltakozik.
Fotózása nem könnyű feladat. Az optikai tengely irányában is rendkívül mozgékony, közeledik majd távolodik, sokat fordul és oldalirányban is gyorsan változtat helyet. A képek zárideje 1/8000 és 1/2500 másodperc közt váltakozik.
