Szeptember 1-jén a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának székházában többségben voltak a püspökök, érseki vikáriusok, lelkészek – szóval egyházi emberek – de a téma igazán ökumenikus, vagyis az egész világot érintő volt. A keresztények a teremtett világ hanyatlásáról beszélnek, mások a biológiai sokféleség pusztulásáról. A lényeg nem a szóhasználat, hanem a kiút megtalálása. Ez valóban közös ügy.
Keresztény egyházak ilyen eszközzel eddig még nem próbálkoztak. 20 különböző felekezetekhez kötődő szakember 8 hónapon keresztül járja az országot, és előadások, drámaórák, játékok, iskolai foglalkozások, kerekasztal-beszélgetések, helyi-termékkóstolók, kulturális programok és persze istentiszteletek segítségével a fenntartható fejlődésről beszél. „Pontosabban bemutatjuk a jelenlegi folyamatok fenntarthatatlanságának tényét” – mondta Dr. Bóna Zoltán református lelkész, az Ökumenikus Tanács főtitkára. „Az előadók így együtt tényleg nagyon sok mindenhez értenek, nyugodtan mondhatjuk, hogy geológiától a teológiáig vagyis a földtől az égig mindenhez. Mégsem az a cél, hogy szakmai ismereteket adjanak át, hanem hogy etikai kérdéseket vessenek fel.”
Kalota József ortodox érseki vikárius büszkén beszélt arról, hogy a 300 milliós ortodox kereszténység vezetőjét, I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárkát zöld pápának is nevezik. A kifejezésben a pápa nem a római pápával való rivalizálásra utal, egyszerűen apát, atyát jelent. I Bartholomeosz nemcsak Obamával tárgyalt az éghajlatváltozásról, hanem többek között a Dunán is végighajózott. Nagyon sokfelé beszél „azokról a bűntényekről, amelyeket manapság elkövetnek a természeti világgal szemben.” Szóval a magyar ortodoxok számára nem meglepő, ha az egyház környezeti kérdésekkel foglalkozik.
Dr. Béres Tamás, az Evangélikus Hittudományi Egyetem docense a program szakmai vezetője beszélt a február óta tartó körút eddigi tanulságairól, amit egy 24 oldalas – még nyomdaszagú – képes kiadvány összegez. „A következő hónapban még négy nagyvárosba, Szegedre, Pécsre, Sopronba és végül Debrecenbe utazunk.” – mondta. „Szeptember 1. a Teremtés ünnepe, október 4. pedig Assisi Szent Ferenc ünnepe, ezért is összpontosul sok esemény erre az időszakra. Az egyház nem vonulhat fedezékbe. A környezeti kérdések esetében is nyilvánvaló, hogy az egyházak tagjai egyúttal a társadalomnak is tagjai, tehát széles körben hallatniuk kell hangjukat.”
Gadó György Pál, a kerekasztal-beszélgetések moderátora arról az élményéről számolt be, hogy Pápától Sárospatakig több településen igazán lényegi kérdésekről zajlott a beszélgetés. A pódiumon a polgármester, egy-egy civil környezetvédő vagy természetvédelmi szakember és a gyülekezetet képviselő lelkész ült, de fontos szerep jutott a „közönség”-nek is. Kérdéseik azt bizonyították, hogy igazán szeretnék tudni, hogy a fogyasztást gerjesztő globalizált világban hogyan teremthetnek piacot a helyi termékeknek, hogy indulhatnak el az összefogás irányába.
Dr. Bóna Zoltán elemzi a körút eddigi tanulságait
„A KEOP pályázat keretében igazolnunk kell, hogy legalább 7600 személyt közvetlenül elérünk” – vette vissza a szót a házigazda, Dr. Bóna Zoltán. „Már biztosra vehető, hogy ezt a vállalásunkat túlteljesítjük. Az igazán fontos kérdés számomra, hogy milyen lesz a folytatás. Örülnék, ha új helyekre is eljutnánk, hogy a felhalmozott tapasztalatunk ne vesszen el. De nem csak az új helyekről van szó. Vajon Alsózsolcán, a metodista roma gyülekezet tagjait továbbra is annyira foglalkoztatják-e majd a környezeti kérdések, mint ahogy azt nyár elején megtapasztaltuk? Gyulán alig tudtunk bemenni az egyik iskolába, annyi kerékpáron kellett átverekednünk magunkat. Máshol is kialakulhat ilyen környezeti tudatosság? Lehet, hogy a helyi gyülekezetekben elindult valami, aminek hatására lesz olyan unoka, aki kevesebb hamburgert eszik, és elkéri nagymamájától a régi recepteket? Jó lenne.
A program honlapja: www.tied.meot.hu
