A klímaváltozással összefüggő korrupciós kockázatokra hívja fel a figyelmet a Tranparency International legfrissebb globális korrupciós jelentése, amelyben a szervezet ajánlásokat is megfogalmaz a fenntartható éghajlat-politikával kapcsolatban.
Földes Ádám, a Tranparency International (TI) magyarországi szervezetének ügyvezető igazgatója a jelentést ismertető budapesti sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a klímaváltozás a világ legnagyobb irányítási kihívása, mivel óriási összegek áramlanak keresztül új, eddig kipróbálatlan csatornákon. Magas kockázatok rejlenek a probléma összetettségében, újdonságában és gyorsaságában – fűzte hozzá.
Fülöp Sándor, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosa elmondta: korrupciós szempontból kockázatokat rejt a kvótarendszer, valamint a döntési pozícióban lévők gyors cserélődése, és a konzultációs, véleményezési határidők lerövidítése is. Az ombudsman is úgy vélekedett, hogy az átláthatóság egyik legnagyobb akadálya klímaügyekben az, hogy bonyolult maga a probléma, és annak intézményes és jogi kezelése is. Kiemelte, a kormányzati döntéseket megelőzően éppen ezért szisztematikusan fel kell tárni és meg kell vitatni a környezeti hatásokat.
Mint hozzátette, a TI friss jelentése nagymértékben hozzájárulhat a jövő nyári Rio+20 konferencia – az ENSZ fenntartható fejlődési tanácskozása – előkészületihez, amelynek fő témája az intézményfejlesztés és a gazdaság bővítése lesz.
Földes Ádám rámutatott, hogy a klímaváltozás esetében a probléma láthatósága nem jelent egyben átláthatóságot is, emellett a nemzetközi klímapolitikában való részvétel sem jelenti azt, hogy az érintettségnek megfelelően tudnak beleszólni a döntésekbe az egyes államok. Hangsúlyozta: a klímaváltozás irányításával szemben táplált bizalmatlanságot az átláthatóság megteremtésével lehet mérsékelni, és a nyilvánosság részvételének növelése elengedhetetlen a jó klímaváltozási irányításhoz.
A jelentés következtetéseiből Földes Ádám kiemelte, hogy meg kell erősíteni az üvegházhatású gázok kibocsátásának mérésére, jelentésére és ellenőrzésére kialakított rendszert, és a pénzügyi alapok működésének átláthatóságát. Külön feladat, hogy a klímaváltozást ellensúlyozó infrastrukturális beruházásokat hajtsanak végre olyan államokban, ahol gyenge a központi irányítás, és korrupt a rendszer. Az ügyvezető igazgató szerint kiemelt figyelmet kell fordítani az erdőgazdálkodásra, mivel ez az egyik legkorruptabb szektor a világon, miközben az erdőirtás az üvegházhatású gázkibocsátás 18 százalékáért felel.
Szabó Levente, a bnd Szabó Tom Burmeister ügyvédi iroda képviseletében arról beszélt, hogy a megújuló alapú energiatermelő beruházások gyakran már a "döntés folyamatában elhalnak", és csak a megfelelő kapcsolatrendszerrel rendelkező befektetők maradnak a pályán. Problémát jelent az is, hogy nem "egyablakos" az ügyintézés, számos engedély szükséges egy-egy beruházáshoz, ezenkívül jogszabályi ellentmondások vannak az engedélyezési eljárásban. Úgy vélekedett, hogy a korrupció csökkentése érdekében transzparens jogalkotásra, világos hatáskörökre és határidőkre, arányos és végiggondolt engedélyezési eljárásokra, valamint gyors ügyintézésre, illetve elérhető információkra lenne szükség.