A biológusok korábban azt hitték, hogy a kobrákat (és például a mambákat, korallkígyókat) is magába foglaló mérgeskígyók főcsaládja Afrikában alakult ki, és innen ternedt el az összes többi kontinensre (az Antarktiszt kivéve). Ez a vélekedés megalapozottnak is tűnt, hiszen a csoportba tartozó legrégebbi, oligocén kori (34-23 millió évvel ezelőtti) fosszíliát is Tanzániában tárták fel.
A New York-i Amerikai Természettudományi Múzeum kutatói és munkatársai azonban most feltérképezték az egész család rokonsági viszonyait és evolúciós történetét. Ebből kiderült, hogy a kobrák és rokonaik valójában Ázsiában alakultak ki nagyjából 40 millió évvel ezelőtt, és onnan terjedtek szét a világban. Bár a fajok, élőlénycsoportok világban való szétterjedését általában szeretjük egyszerű, azonnal sikeres és egyirányú folyamatnak látni, ez a legritkább esetben zajlik le ilyen zökkenőmentesen a valóságban. A genetikai térképezés a kobráknál is rávilágított arra, hogy számos alkalommal próbálták megvetni a lábukat (igen, kígyókról van szó) Afrikában, miközben visszafelé is többször terjeszkedtek, Ázsiába.
A kutatás vezetője, Jeffrey Weinell elmondta, hogy a korábbi afrikai eredetmítosz gyökerei oda vezethetők vissza, hogy egyáltalán nem értettük eddig, hogy a kobrák és a velük rokon fajok pontosan hogyan kapcsolódnak egymáshoz, melyik származik melyiktől. Eddig ugyanis nem végeztek átfogó evolúciógenetikai elemzést ezen a kígyócsoporton. A kutatók ezért a kobrákat is tartalmazó Elapoidea (mérgeskígyók) főcsalád 65 fajától gyűjtöttek génszekvencia-adatokat, és a genomjuk 3128 különböző pontját hasonlították össze egymással. Az elemzésbe bevettek még 434 nem a főcsaládba tartozó kígyófajt is, hogy lássák a csoport tagjai miben hasonlítanak jobban egymáshoz, és miben különböznek más fajoktól. A legtöbb genetikai adathoz adatbázisokból jutottak, de egyes kígyóktól ők maguk vettek mintát.
Az elemzésekből kiderült, hogy a mérgeskígyók főcsaládja Ázsiában alakult ki 46-29 millió évvel ezelőtt, és ezen belül a kobrák 49-31 millió éve alakultak ki, majd 37,5 millió évvel ezelőtt jutottak át Afrikába.
A korai kobráknak eddig nem lelték nyomát a fosszíliák között, aminek az lehet az oka, hogy az ottani forró és nyirkos időjárás egyáltalán nem kedvez a fosszilizációnak (kövületté válásnak). A kobrarokonok elődjei ezután 24 millió éve érkeztek meg Európába, Ausztráliába és Amerikába, több hullámban. Jelenleg körülbelül 700 különböző fajuk létezik. A kígyók nem fejezték be a terjeszkedést, amint az első előörseik elértek Afrikába. A genetikai adatok azt mutatják, hogy Ázsiából Afrikába legalább 15-ször, míg visszafelé legalább hétszer átjutottak a csoportjaik. A kígyók legtöbbször az adott korban meglévő földhidakat használják a kontinensek közötti vándorlásra, de adott esetben szűkebb szorosokat át is tudnak úszni – írta a Magyar Hang
Nyitókép: Depositphotos
