Az olajcégek már abban sem biztosak, hogy egyáltalán érdemes kutatniuk több olaj után. A csökkenő kereslet hatására eső árak miatt egyre kevésbé nyereséges a leginkább szennyező energiahordozók kitermelése, eközben egyre hatékonyabbá válik a megújuló erőforrások kihasználása.
Amikor tíz évvel ezelőtt 1,7 milliárd hordónyi kőolajkészletet tártak fel a brit fennhatóságú Falkland-szigetek környékén, úgy tűnt, hogy a vitatott hovatartozású területnek érzékelhető szerepe lehet a világ energiaellátásában. Hiába fektettek a projektbe azóta több százmillió dollárt, idén felfüggesztették a kitermelés előkészítését. Az egykor világklasszisként jellemzett lelőhelyet “stranded asset”-ként, azaz zátonyra futott eszközként írtak le egy hónapja. Ezeket olyan fosszilis energiahordozó-készletekre használják, amelyeknek gazdaságtalanná válik a kitermelése.
A Bloomberg cikke szerint az elmúlt hónapokban európai olajtársaságok sorban állítják le a Falkland-szigetekihez hasonló, előkészítés alatt álló projektjeiket. Egyre több jele van ugyanis annak, hogy a koronavírus-járvány felgyorsította az átállást a tisztább energiahordozókra. A csökkenő kereslet hatására eső árak miatt egyre kevésbé nyereséges a leginkább szennyező energiahordozók kitermelése, eközben egyre hatékonyabbá válik a megújuló erőforrások kihasználása.
Számos olyan, korábban feltárt és ígéretesnek tűnő olaj- és gázmezőről derül ki, hogy mégsem állnak neki a kitermelésüknek. Az elmúlt hetekben a legnagyobb olajtársaságok közül a brit BP és a francia Total is tett bejelentést ilyen lépésekről.
Kétségessé vált egyes projektek kitermelése többek között Angola, Brazília és Mexikó partjainál, illetve a kanadai Albertában is. A BP augusztus elején jelentette be, hogy többé nem kezd kitermelésben új országban, és jelenleg is átvizsgálja a futó projektjeit, mivel 2050-re karbonsemleges akar lenni- írta a G7 gazdasági portál.