A fosszilis tüzelőanyagok – főleg a szén, az olaj és a gáz – égetéséből származó légszennyezés évente világszerte mintegy 4,5 millió ember halálát okozza. Ez 2900 milliárd dollárba, a globális GDP 3,3 százalékába kerül. Hazánkban a fosszilisek égetéséből származó légszennyezés kb. 13 000 magyar haláláért felelős évente, és a GDP csaknem 6 %-át kitevő gazdasági kárt okoz.„A légszennyezés egy kiemelt veszély az egészségünkre és a gazdaságunkra is. A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés megnöveli az agyvérzéses, a tüdőrákos, és az asztmás esetek számát, évente több millió ember halálát okozva világszerte. Ráadásul mindez még több ezer milliárd dollárnyi gazdasági kárt is okoz az országoknak. Pedig pontosan ismert, mit kellene tenni: kivonni a dízel- és benzines járműveket, fejleszteni a tiszta közösségi közlekedést, bezárni a szénerőműveket és átállni a megújulókra” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace Magyarország légszennyezési szakértője.
A Greenpeace és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) új jelentése magyar adatokkal is szolgál, – friss közös kutatásuk a fosszilis tüzelőanyagok globális hatásait és a légszennyezés okozta gazdasági károkat vizsgálta.
A 2018-as év adatait feldolgozó tanulmány főbb nemzetközi megállapításai a következők:
- Évente körülbelül 40 ezer öt évesnél fiatalabb gyermek hal meg a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó PM2.5 szennyezettség miatt.
- Az NO2 szennyezés – ami a fosszilis tüzelőanyagok égetésekor keletkezik főleg dízeljárművek, erőművek, gyárak kibocsátása során – évente körülbelül 4 millió gyerek asztmás megbetegedéséhez köthető. Jelenleg világszerte körülbelül 16 millió gyerek szenved asztmás megbetegedésben a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó NO2 szennyezés miatt.
- A fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó PM2.5 légszennyezés annyi egészségügyi problémát okoz világszerte, hogy a légszennyezéssel összefüggésbe hozható betegszabadságok miatt az emberek csaknem 5 millió évnek megfelelő napot töltenek távol a munkahelyüktől évente. Az ebből adódó gazdasági károk több mint 100 milliárd amerikai dollárra becsülhetőek.
A légszennyezés költsége nemzeti szinteken is jelentős: a Greenpeace kalkulációja szerint sok országban a GDP jelentős részét, azaz több mint 5 százalékát teszi ki. Így van ez Bulgáriában, Ukrajnában, Indiában – és hazánkban is.
A jelentés szerint Magyarországon a fosszilisek égetéséből származó légszennyezés átlagosan évente 13 000 ember korai elhalálozásához vezet, a rossz levegő legkevesebb 9400, de akár 17 000 halálesetért is felelős lehet. A légszennyezés kiváltotta egészségügyi problémák között van például a tüdőrák, a stroke és az asztma, de még koraszülést is okozhat.
A légszennyezés továbbá súlyos gazdasági terheket is ró a lakosságra. A vizsgálat alapján Magyarországon a rossz levegővel kapcsolatba hozható gazdasági károk átlagosan 9,4 milliárd dollárra rúgtak 2018-ban, mely a magyar GDP körülbelül 6 százalékát jelentette. Ez lényegesen magasabb mint a 3,3 százalékos világátlag. A gazdasági károk többek között a betegségekből, a halálesetek számából, a kimaradt munkaórákból és az egészségügyi kezelésekből adódnak össze.
A légszennyezettség mérséklésére a megoldás a fosszilis tüzelőanyagok kivonása lenne. Ez jelentős egészségügyi megtakarításokat is eredményezne. Az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) kutatása szerint minden egyes dollár, amit az Egyesült Államokban a jobb levegő érdekében tett intézkedésekre elköltenek legalább 30 dollárnyi hasznot hoz. Magyarországon ilyen anyagilag jelentősen megtérülő intézkedés lenne például a régi szennyező EURO 1-es közösségi közlekedésben használt buszok modern járművekre való cseréje. De a szabálytalanul szennyező járművek rendszeres ellenőrzése is hamar visszahozná a karbantartásra fordított összegeket.
A Greenpeace álláspontja szerint a kormányoknak mielőbb el kell kezdenie kivezetni a szennyező, fosszilis energiahordozókat, be kell zárniuk a régi szénerőműveket. Emellett minél előbb át kell állni mindenhol a megújuló energiaforrások használatára. A tiszta levegő érdekében pedig ki kell szorítani a városokból a belső égésű motorral rendelkező járműveket és a tiszta közlekedési megoldásokat kell előnyben részesíteni.
Kérdések és válaszok:
A mátrai erőmű szennyezése mennyiben járul hozzá Magyarország légszennyezettségéhez?
A Mátrai erőmű hivatalos légszennyezés-kibocsátásai a 2017 E-PRTR alapján:
SOx/SO2: 10 000 t/év
NO2: 5340 t/év
PM10: 312 t/év
A 2020. januári Nemzeti Energiastratégia megállapítja a Mátrai erőművel kapcsolatban: “…az ország legnagyobb magyarországi szén-dioxid (CO2) kibocsátója, amely a teljes energiatermelő ágazat CO2-kibocsátásának közel 50%-át, a teljes hazai CO2-kibocsátás 14%-át teszi ki. Az erőmű, illetve a térségben lévő kb. 100 000 lignittel fűtő háztartás az egyéb légszennyező anyagok koncentrációjához is jelentősen járul hozzá: a magyarországi SO2 36,2%-át, a higany 13,71%-át, valamint a NO2 4,48%-át adja.” (2017-es kibocsátási adatok; Nemzeti Energiastratégia 2030, kitekintéssel 2040-ig, 25. o.).
A szén miatti légszennyezés következtében összességében évente 700-an halnak meg Magyarországon egy 2016-os jelentés szerint. A szennyezés jelentős része határainkon kívülről, döntően Lengyelországból ered.
Melyek Magyarországon a légszennyezéshez leginkább hozzájáruló fosszilis energiahordozókat hasznosító szektorok?
Közlekedés, erőművek (főleg a lignitet égető Mátrai, a gázerőművek, illetve a gázturbinaolajjal működő tartalék/csúcserőművek), az ipar (főleg földgáz), illetve az épületek fűtése (döntően gáz, kisebb arányban szén, amennyiben fosszilisenergiahordozó-alapú a fűtés).
Mi az egészségügyi kár és a költségbecslés módszertana?
A Greenpeace-jelentés a 2018-as évre számítja az egészségügyi károkat a PM2.5, ózon és NO2 szennyezettségi adatokból. Az egészségügyi hatásokat az alapján számítják, hogy az adott területen mit mutat a szennyezettség és ezt vetik össze az egyes országok egészségügyi statisztikáival (több város esetében a jelentésben használt módszertan alapján számított értékek) és a várható egészségügyi hatásokkal, ami a koncentrációhoz köthető. A számítás figyelembe veszi azon új kutatásokat, melyek azt vizsgálják, hogy a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből származó légszennyezés miként köthető egészségügyi hatásokhoz, kezdve az asztmától a cukorbetegségig. További részletek a módszertanról a jelentésben angolul.
Nyitókép: Greenpeace demonstráció a Heim Pál Gyermekkórház előtt 2019 november. Járdány Bence/Greenpeace
