Évértékelő összegzőt készített a Levegő Munkacsoport a 2021-es tevékenységéről.
Továbbra is fokozott figyelem övezte a Levegő Munkacsoport kampányát a tisztább levegőért, különös tekintettel arra, hogy a szennyezett levegő jelentősen súlyosbítja a koronavírus-járvány következményeit. Komoly visszhangot kapott a médiában is az, hogy kezdeményezésünkre sztárok fogtak össze, hogy felhívják a figyelmet a lakossági hulladékégetés súlyos következményeire: Béres Alexandra, Tóth Vera, Jaksity Kata, Molnár Áron, Németh Kristóf és Puskás Peti egy kisfilmben, közel 30 sztár pedig posztokban kért mindenkit, hogy ne égessen hulladékot. Ismertettük az MTA-Pannon Egyetem Levegőkémiai Kutatócsoportja kutatását, amely kimutatta, hogy a háztartási hulladékégetés során rendkívül nagy mennyiségű mérgező, rákkeltő anyag jut a levegőbe, ami még Budapesten is a korábban feltételezettnél jóval komolyabb veszélyt jelent az itt élők egészségére. Javaslatokat dolgoztunk ki és juttattunk el – a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének közreműködésével – több mint 1600 önkormányzatnak arról, miként léphetnek fel hatékonyan a háztartási hulladékégetés ellen.
Az Európai Éghajlatvédelmi Alapítvány (ECF) támogatásával ösztönöztük a magánszemélyeket és intézményeket egyaránt, hogy üzemeltessenek kis költséggel megvásárolható levegőminőség-mérő készülékeket; ezen projektünknek is köszönhetően ma már több mint 240 ilyen készülék működik szerte az országban. Az Európai Bizottság és az EU-Oroszország Civil Fórum által támogatott projektünk keretében egy oroszországi civil szervezettel együttműködve, egymás tapasztalatait folyamatosan kicserélve is elősegítjük a lakossági mérések elterjedését mindkét országban.
Sikerrel zártuk azt a nemzetközi projektet, amely során – a német kormány támogatásával – a Levegő Munkacsoport szakmai vezetésével nyolc nettó kedvezményezett ország civil szervezetei környezetvédelmi szempontú, konkrét javaslatokat dolgoztak ki az uniós pénzek felhasználásának feltételeire, és juttattak el uniós és tagállami döntéshozóknak. Az eredmények ismeretében támogatást ítéltek meg a projekt folytatására, amelynek keretében értékeljük az uniós támogatású programokat, terveket, továbbá jó és tanulságos eseteket gyűjtünk össze és ismertetünk széles körben. A projektnek különös jelentőséget ad, hogy az elkövetkező években soha nem látott mértékű uniós forrás kerül felhasználásra. A felhasználásnak viszont minden esetben meg kell(ene) felelnie az éghajlatvédelmi, környezetvédelmi követelményeknek. Levelünkre válaszolva az Európai Bizottság leszögezte: nem kaphat uniós támogatást az az ország, amely gyengíti a környezetvédelmi szabályokat. Csatlakoztunk a környezetkárosító – számos esetben uniós támogatással megvalósuló – „kiemelt beruházások” felszámolásáért küzdő civil mozgalomhoz.
Sok külföldi partnerrel együtt dolgoztunk a városi közlekedés környezetbarát átalakításáért a „Tiszta Városok Kampány” keretében: felhívtuk a figyelmet arra, hogy véget lehetne vetni a tömeges roncsautó-importnak az alacsony kibocsátású övezetek kialakításával, korlátozni kell a városi terepjárók használatát, villamosítani kell a városi áruszállítást is, létfontosságú az aszfalt lecserélése növényzetre, jobb az élet a 30 km/h sebességkorlátozású övezetekben, fontos újabb buszsávok kijelölése, és egészségesebbek lehetünk, ha autó helyett a tömegközlekedést használjuk. Rámutattunk arra, hogy elkerülhetetlen a klímakatasztrófa, ha nem váltunk autóról kerékpárra. A tervezett Galvani híd kapcsán kifejtettük, hogy csillapítani kell a gépjárműforgalmat, nem pedig áthelyezni más területre.
Szintén az ECF támogatásával indítottunk külön kampányt minden gépjármű városi, majd országos kilométer- és szennyezésarányos útdíjának a bevezetésére. Kimutattuk, hogy egy országos útdíj megfelelő kompenzációval társulva egyaránt csökkentené a környezetszennyezést és a társadalmi különbségeket. A fővárosi útdíjra tett javaslatunk óriási sajtóvisszhangot váltott ki. Számos kerület és Budapest-környéki település területszabályozását, fejlesztési terveit véleményeztük. Továbbra is felléptünk a természetpusztító kavicsbánya-nyitások ellen.
Környezeti Tanácsadó Irodánk 2021-ben több mint 830 esetben adott tanácsot a hozzá forduló lakosoknak.
A sajtóban több mint 500 alkalommal szerepeltünk.
Köszönjük a sok segítséget, támogatást, biztatást, ami lehetővé tette eredményes munkánkat, és azt, hogy 2022-ben is reményteljesen folytassuk tevékenységünket!
