Elkészült a Magyar Nemzeti Múzeum kertjének növényállomány felmérése. A fák és cserjék 73,6%-a kisebb vagy nagyobb mértékű ápolással marad.
A Múzeumkert helyreállítását célzó projekt legelső lépéseként elkészült a kert részletes növénykatasztere, amely a növényállomány értékeit és állapotát veszi számba. A fás szárú növényzet teljes körű, részletes felmérése Egervári Krisztián kertészmérnök, faápoló munkája. A növénykataszter 227 fa, 75 jelentősebb cserje és 50 cserjefolt leírásán túl a velük kapcsolatos értékelést és javaslatokat is tartalmazza, de még a jelentősebb talajtakaró kúszónövény-foltokat sem hagyta figyelmen kívül. A felméréshez kapcsolódóan 152 fa műszeres (elektroakusztikus, ún. Fakopp) üregesedés-vizsgálatára is sor került, Ócsvári Gábor erdészmérnök, favizsgálónak köszönhetően. Ezt az érdekes vizsgálati módszert az érdeklődők már októberben, több alkalommal megismerhették a múzeum által szervezett nyilvános mérési bemutatókon.
A kert látogatóinak biztonságát szem előtt tartva, a fejlett faállomány 16,7 %-a bizonyult statikai állékonyság szempontjából veszélyesnek, s így 38 fejlett (törzsátmérője 15 cm-nél nagyobb) fa kivágásával mindenképpen számolni kell. Amit lehetséges és érdemes, a szakértők visszavágást javasolva igyekeznek megmenteni. Emellett az elmúlt években spontán nőtt magoncok nagy részét is el kell távolítani, mivel ezek az idős, értékes fák életterét zavarják. Jóval nagyobb azonban a megmenthető, de ápolandó fák aránya: 167 darab, vagyis a teljes állomány 73,6%-ának kisebb vagy nagyobb mértékű ápolására tesz javaslatot az elkészült munka.
Egy hónapja írtuk, hogy átfogó rendezés előtt áll a Palotanegyed legnagyobb zöldfelülete, melynek legfőbb célja, hogy a Múzeumkert méltó legyen ahhoz az épülethez, amelyet körülvesz, vagyis a nemzet múzeumához. A növényállapot-felmérés részeként elindult az ultrahangos „FAKOPP” faüregesedés-vizsgálat. Az elektro-akusztikus tomográffal – melynek működését az újságíróknak is megmutatták – közel 150 faegyedet vizsgálnak meg.
Múzeumkerti FAKOPP
A képre kattintva galéria nyílik.
A faápolási munkák elvégzését még a téli időszakban a Főkert Zrt. vállalta. A növényfelmérés anyaga hamarosan mindenki számára megtekinthető lesz a Nemzeti Múzeum honlapján a kert mai alaprajzával együtt, amelyen bárki azonosíthatja a felmért növényeket a sorszámuk, elhelyezkedésük és fotójuk alapján.
A helyreállítás előkészítése kapcsán jelenleg folyik a gazdag múltú kert történetének kutatása, a kerttörténeti tudományos dokumentáció összeállítása, Alföldy Gábor tájépítész–kerttörténész és Debreczeni-Droppán Béla történész, főmuzeológus közös munkájaként. A nyáron lezajlott ötletpályázat első díjas tervét jegyző Szabó Gábor és Szende András tájépítészek (Tér-Team Kft.) készítik a kert múltját tiszteletben tartó és a kivágandó fák pótlásáról is gondoskodó engedélyezési és kiviteli terveket, amelyeket szintén hamarosan megismerhet a közönség- közölte a múzeum.
