A PPWR alapvető célkitűzése a csomagolás teljes életciklusára vonatkozó követelmények megállapítása a környezeti fenntarthatóság és a címkézés tekintetében.Itt az új csomagolási szabályozás tervezet: Hogyan alakítja át a PPWR az FMCG szektort?
Az Európai Parlament 2024. április 24-én jogalkotási állásfoglalást adott ki a PPWR-szabályozásról (Packaging and Packaging Waste Regulation – magyar változat itt) a csomagolásokról és csomagolási hulladékokról, amely minden EU-tagállamban kötelezően lép életbe várhatóan az elkövetkező hónapokban.
A PPWR jelentős változást fog hozni mind a gyártás, a kereskedelem, a szállítás, a forgalmazás és a hulladékkezelés területén is.
Összefoglaló cikkünkben az FMCG szektort érintő főbb szabályozási elemek fókuszba helyezésével, a kereskedelmet érintő főbb szabályozási pontokra hívjuk fel a figyelmet.
Az FMCG (Fast-Moving Consumer Goods) a gyorsan forgó fogyasztási cikkek összefoglaló elnevezése. Az FMCG termékek körébe a napi fogyasztási cikkek tartoznak, melyek lehetnek élelmiszer típusú (kenyér) termékek és a nem-élelmiszer típusú termékek (borotvahab) is.
Miről szól a PPWR és mely gazdasági szereplőket érinti?
A PPWR alapvető célkitűzése a csomagolás teljes életciklusára vonatkozó követelmények megállapítása a környezeti fenntarthatóság és a címkézés tekintetében. Követelményeket állapít meg a csomagolási hulladék keletkezésének megelőzésére – például a szükségtelen csomagolás csökkentésére és a csomagolás újrahasználatára vagy újratöltésére –, valamint a csomagolási hulladék gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan, az újrafeldolgozását is beleértve.
A tervezet különböző előírásokat fogalmaz meg a fogyasztói (elsődleges), a gyűjtőcsomagolás (másodlagos) és a szállítási (harmadlagos) csomagolások esetében.
Azon gazdasági szereplők, amelyek gyűjtőcsomagolás, szállítási csomagolás vagy e-kereskedelmi csomagolás esetében megtöltik a csomagolást, biztosítaniuk kell, hogy az üres tér aránya legfeljebb 50 % legyen várhatóan 2030. január 1-re. A fogyasztói csomagolást töltő gazdasági szereplőnek biztosítania kell, hogy az üres tér mérete a csomagolás rendeltetése – a termékvédelmet is beleértve – szerinti szükséges minimumra csökkenjen.
Bizonyos csomagolási formák korlátozás alá esnek, amelyeket az egyes gazdasági szereplők 2030. január 1-ét követően nem hozhatják forgalomba. Ezek például az egynél több termék vásárlásának ösztönzése érdekében alkalmazott egyszer használatos műanyag csomagolások (gyűjtőfólia, zsugorfólia) a feldolgozatlan friss gyümölcs és zöldség kapcsán az egyszer használatos műanyag csomagolások 1,5 kg-ot el nem érő mennyiség esetén (hálók, zacskók, tálcák, tartályok). A szálláshely-szolgáltatási és vendéglátási ágazatban a tálcák, egyszer használatos tányérok és poharak, zacskók, dobozok, az egyadagos kiszerelésben kínált fűszerekhez, tartósított élelmiszerekhez, szószokhoz, kávékrémesítőkhöz, cukorhoz és ételízesítőkhöz használt műanyag csomagolás, valamint a kozmetikai, higiéniai és piperecikkek egyszer használatos, kizárólag egyedi foglalásokhoz készített csomagolása (samponosflakonok, kéz- és testápoló krémet tartalmazó palackok, szappanok tasakjai).
Kiemelt terület az újrahasználható (többutas) csomagolások köre
Az Európai Unió területén belül a szállítási csomagolás vagy a termék szállításának céljára szolgáló fogyasztói csomagolás használata esetén – az e-kereskedelemben is – raklapok, összehajtható műanyag dobozok, dobozok, tálcák, műanyag rekeszek, köztes ömlesztettáru-tartályok, vödrök, hordók és kannák esetében (függetlenül azok méretétől és anyagától), beleértve a rugalmas formákat és a raklapokra helyezett termékek szállítás során történő rögzítésére és megóvására szolgáló raklapfóliát vagy rögzítőpántokat is.
Biztosítani kell, hogy az ilyen csomagolás legalább 40 %-a újrahasználati rendszer keretében újrahasználható csomagolás legyen.
- január 1-jétől a valamely tagállam területén a fogyasztók számára alkoholtartalmú és alkoholmentes italokat fogyasztói csomagolásban forgalmazó végső forgalmazóknak biztosítaniuk kell, hogy e termékek legalább 10 %-a újrahasználati rendszer keretében újrahasználható csomagolásban legyen kerüljön értékesítésre, azaz a fogyasztók vásárlásainak 10%-a többutas csomagolású termék legyen. A végső forgalmazók köre alól vélhetően kivételt jelentenek a HORECA szektor és az e-kereskedelem szereplői.
- január 1-jétől a gazdasági szereplőknek törekedniük kell arra, hogy az ilyen termékek legalább 40 %-a újrahasználati rendszer keretében újrahasználható csomagolásba kerüljön értékesítésre.
A végső forgalmazónak a saját márkaneve alatt gyártott csomagolt termékek révén méltányos arányban hozzá kell járulnia a célértékek eléréséhez.
Kvóták, növekedési kilátások és megvalósítható megoldások
Jelenleg felmérésünk szerint a PPWR többutas kvóta alapját képező termékkategóriákban körülbelül 4,16 milliárd darab termék került értékesítésre Magyarországon. A HORECA szegmensben mintegy 637 millió darab termék fogyott 2023-ban, itt a tervezet szerinti 10%-os kvóta már most is teljesül. Ugyanakkor a kiskereskedelemben értékesített mintegy 3,5 milliárd termékből becslések szerint kb. 25,4 millió darab volt többutas, ami kevesebb mint 0,75 %. A tavalyi bázis alapján közel 325 millió termék kell, hogy többutas csomagolási formára váltson, ugyanakkor figyelembe véve a következő évek várható piaci növekedését is, ez a szám várhatóan inkább 350-400 millió darab lesz 5 év múlva.
A 3,5 Mrd darab értékesítés csomagolási alapanyag szerint négy különböző formátumban jelenik meg jelenleg a polcokon – társított (pl. Tetra Pak), alumínium doboz, üveg és PET. Jelen tudásunk szerint a karton és alumínium alapanyagú csomagolások nem megvalósíthatóak többutas csomagolásként (egyrészt technológiai, másrészt gazdasági okok miatt), vagyis az üveg és a PET / rePET alapanyagú megoldások jelenthetnek megoldást az újrahasználható csomagolásra vonatkozó célértékek teljesítésére és ezzel párhuzamosan a csomagolási hulladék mennyiségének csökkentésére.
A végső forgalmazók tekintetében általános visszavételi kötelezettség is előírásra kerül minden olyan, az általuk forgalmazott csomagolással megegyező (típus, forma, méret) csomagolás esetében is, bizonyos kivételekkel.
Külön szakmai munkacsoport foglalkozik a többutas csomagolással
A Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége tagjai számára nyújt segítséget a teljes értékláncban érintettek – különös tekintettel az alapanyagokat, a csomagolószereket és eszközöket és a csomagolt termékeket gyártók, a kereskedők, szállítók valamint a forgalmazók, a hulladékkezelők – részére a szabályozás értelmezésével és végrehajtásával, az aktuális piaci helyzet széleskörű felmérésével, a nemzetközi jó gyakorlatok összegyűjtésével, az érintettek közötti párbeszéd biztosításával, valamint az összehangolt végrehajtás lehetőségeinek feltárásával.
Ennek érdekében 2024. szeptemberében megalakult a Szövetség Többutas csomagolások Munkacsoportja, amely az információ- és tudásmegosztást, a gyakorlat tapasztalatok összegyűjtését, a gazdasági szabályozók áttekintését, a várható kötelezettségekhez kapcsolódó konkrét piaci elemzés elkészítését és a releváns adatgyűjtést tűzte ki első körben célul.
Fontos célja a Munkacsoportnak egy fogyasztói edukációs akcióterv kidolgozása, ugyanis a 10%-os kvóta teljesítéséhez jelentős változásra van szükség nemcsak a kínálati, hanem a keresleti oldalon is, a fogyasztók többutas csomagolású termékek iránti preferenciájának növelése közös feladata az értéklánc minden szereplőjének.
Az ülésen szavazati joggal részt vevő KSZGYSZ tagok a Munkacsoport vezetőjének Polony Istvánt, az Oonly Tisztán Víz Kft. ügyvezető igazgatóját választották meg.
A KSZGYSZ továbbra is várja a tagok jelentkezését mind a Szövetségbe, mind a Többutas csomagolások Munkacsoportba.
A soron következő Munkacsoport ülés időpontja várhatóan 2025. január hónap, a Munkacsoporton belüli információmegosztás, egyeztetés, javaslatkészítés addig is folyamatosan történik.
Összeállította: Kertész-Káldosi Zsuzsanna szakmai igazgató, KSZGYSZ
