A rovat kizárólagos támogatója
A Környezetvédelmi Világnap alkalmából a hétvégén a vidékfejlesztési miniszter kitüntette a Civilek a Mecsekért Mozgalmat a Tubesre tervezett katonai lokátor elleni fellépésért. A civil szervezet frontemberét, dr. Vicze Csillát egy kis múltidézésre kértük.
– Nem félt, amikor belekezdett a Tubes-építkezés elleni küzdelembe, hogy ügyfeleket veszít, vagy kivívja a városvezetés, esetleg még magasabb hivatalnokok haragját?
– Félni csak a félelemtől kell. Hozzáértő értelmiségiek aggódása indította el a mozgalmat, aztán már nem volt kiszállás. Nem mérlegeltünk, bár kezdettől tisztában voltunk vele, hogy komoly következményei lehetnek.
– Hogy keveredett bele az egészbe?
– 2005 decemberében ütésszerűen érte a pécsieket a hír, s akkor hetente összejöttünk vagy félszázan, hogy most mit tehetünk. Kialakult egy mag: történjen valami, mert lehet, hogy itt százak döntenek úgy, inkább elköltöznek az otthonaikból.
– Kezdetben kilátástalannak tűnt a helyzet. Miben bizakodtak?
– Próbáltunk jogszabályi alapon cselekedni. Nekem szakmailag is nagy kihívás volt, hogy a gyülekezési, szólási, véleménynyilvánítási jog miként érvényesíthető. Az igazán kritikus pillanat 2009. december 18-a volt, mert a honvédelmi tárca jogerős építési engedéllyel rendelkezett, ha akkor az önkormányzat nem zárja le az utat, magunkra maradtunk volna a teherautókkal szemben.
– Ez az utólagos kitüntetés mire gyógyír?
– Az igazi siker, hogy nem épült ide a radar. Persze jólesik, hogy elismerték a mozgalom tevékenységét, de ennél is többet jelent a WHO nemzetközi egészségügyi szervezet friss, május végi bejelentése, mely végre nevén nevezi a bajt, miszerint a mobiltelefon-adók elektromágneses sugárzása lehetséges rákveszélyt hordoz.
– Most kezdődik egy újabb küzdelem?
– Sokan megkerestek a régióból, hogy értelmetlenül pusztítják a mecseki erdőket biomaszsza-tüzelés címén. Túl vagyunk már öt fórumon, és az a célunk, hogy az erdészetek ne nyereségorientáltan tevékenykedjenek, szűnjön meg az a gyakorlat, hogy az erdők négy fájából három szó szerint füstbe megy a hőerőmű kazánjaiban.
– Mi van még a tarsolyukban?
– Bejelentkeztünk ügyfélként a környezetvédelmi felügyelőségnél a White Horse uránkutató fúrásai, valamint a vasasi szénbánya rekultivációja miatt is.
Vicze Csilla a zöldek pécsi országos találkozóján 2008-ban Kép: Sarkadi Péter
Környezetvédelem külföldi tapasztalatokkal
Vicze Csilla 1963-ban született Bonyhádon. A Balaton-parton, Siófokon nőtt fel, majd az egyetemi éveket a jogi karon már Pécsett töltötte. Az ügyvédnő szakterülete a polgári jog, a cégjog és a gazdasági jog, melyet német, angol, osztrák, amerikai tanulóévek és kurzusok alapoztak meg, s külföldön szerzett a környezetvédelemmel kapcsolatban is tapasztalatokat. Dr. Vicze Csilla több évnyi kalandozás után 1991-ben tért vissza Pécsre. Férje kertészmérnök, s két fiuk van, Szabolcs 17, Nándor 15 esztendős. A család az édesanya oldalán végig ott volt a Tubes-lokátor elleni küzdelemben.
A CIVILEK A MECSEKÉRT MOZGALOM SAJTÓKÖZLEMÉNYE
A Civilek a Mecsekért Mozgalom tagjai a Környezetvédelmi Világnapon 2011. június 3-án Fazekas Sándor miniszter úrtól a környezet védelméért adható legrangosabb kitüntetést, a Környezetünkért Díjat vehették át a Vidékfejlesztési Minisztériumban. Pécs városa által 2010. szeptember 1-én átadatt Pro Communitate díj után ezzel állami szinten is elismerésre került az öt éves mozgalom tevékenysége, amely megmentette a Tubest a Nyugat-Mecsek Tájvédelmi Körzet, a Natura 2000 területére, a vízbázis fölé szakmailag hibásan tervezett radartól.
Bebizonyosodik lassan, hogy nem volt alaptalan az elektromágneses sugárzás miatti aggódásunk, mert a WHO 2011. május 31-i sajtóközleményben tájékoztatta a világot, hogy „lehetséges emberi rákkeltő” kategóriába sorolta a rádiófrekvenciás elektromágneses tereket, amit a nagyhatósugarú NATO radar is előidézett volna pár száz méterre a sokgyerekes családok lakóházaitól.
Vicze Csilla
Civilek a Mecsekért Mozgalom szóvivője
Kapcsolódó anyagok:
