A varjak és a hollók, után a MAVIR nagyfeszültségű oszlopaira felhelyezett költőládákba fészkeltek a kerecsensólymok és a vörös vércsék is. A vércsék megfigyeléséért nyert nemzetközi természettudományi szaktárgyi versenyt egy váci diáklány.
Az energiaátviteli hálózat nagyfeszültségű oszlopainak az elmúlt évektől nem csak az emberek számára van különös jelentősége. Számos veszélyeztetett madárfaj talált otthonra ezeken az oszlopokon. Eleinte a varjak és a hollók, majd a MAVIR szakemberei által felhelyezett költőládákba fészkeltek a kerecsensólymok és a vörös vércsék. Az oszlopokon biztonságban nevelhetik fiókáikat és körülöttük a mezőkre, mint terített asztalra láthatnak rá. Az országban több mint 300 költőláda várja a kerecsensólymokat és ettől is több a vércséket. A műfészek programnak köszönhetően ma már a kerecseneknek több mint a fele ezekben a műfészkekben él és nem veszélyezteti őket a kihalás. Persze, hogy ezek a fészkek hol, melyik oszlopon vannak kihelyezve, az titok, hiszen ennek ismerete veszélyt jelenthetne a madarakra és az energiaellátásnak is.
A műfészek programot jelenleg a MAVIR Zrt. a LIFE Európa Uniós program keretében, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Pro Vértes Alapítvány segítségével valósítja meg. Az idén is több mint száz kerecsenfiókát gyűrűztek meg az ornitológusok, akik a műfészkekből repültek ki új életet kezdve.
A program az idén kamerával való megfigyeléssel bővült ki. Az egyik költőládát kamerával látták el, amit az ornitológusok 24 órán keresztül folyamatosan figyelnek. A madarak életéről ennyire teljes megfigyelési program még nem folyt hazánkban.
MAVIR vércse valóságshow
A program váci vonatkozása, hogy koordinátora Bíró György, aki mint a MAVIR környezetvédelmi szakembere nem csak Vácott végzi munkáját. Talán ennek kapcsán került közel a programhoz egy váci diák is, aki a Vác Város Környezetvédelméért Alapítvány tehetségprogramjának keretében elmélyülhetett a madarak megfigyelésében, kutathatta életüket. Pomozi Enikő tízedikes Boronkays diák az elmúlt hetekben a műfészekbe költözött vércsék szakértőjévé vált. Kutatását a Kitaibel Pál nemzetközi természettudományi szaktárgyi versenyen mutathatta be, ahol a több fordulós versenyen győztesként állhatott a dobogóra. (Felkészítő tanára Sturcz Anita volt.)
A bekamerázott fészkek tanulmányozására bárkinek adott a lehetőség, aki a világhálón a www.mavir.hu weblapra látogat és rákattint az ott látható madárfészekre, de a vércse valóságshow a facebookon is fent van, bátran lehet „lájkolni”. A honlapon a kamerázott fészek életének minden napjai heti két-háromperces összefoglaló megtekintésével megismerhető.
És hogy miért keresnénk fel a vércse valóságshow-t?
Talán, mert ezekben az órákban született meg az első vércsefióka, ami nem hétköznapi esemény és remélhetőleg még két társa fogja őt követni. A fiókák egy hónap alatt fognak úgy megnőni, hogy kirepüljenek a fészekből és elhagyják, új otthont keresve.
Előtte azonban a program felelősei szeretnének a fiókák elnevezésére pályázatot kiírni. A neveket a neten lehet továbbítani és a zsűri által legjobbnak ítélt név adományozóinak lehetőségük lesz saját kezűleg meggyűrűzni kedvenceiket, az ünnepélyes névadón, azaz a gyűrűzésen.
Adott hát egy hónap, amikor valóságshow keretében igazi ragadozó madárfiókák életébe tekinthetünk be. Nincs kiszavazás és ostoba gerjesztett szituációk, csak a pici fehér ragadozó madárfiókák vannak, és az esély hogy megfeleljenek a természet kihívásának.
Szurkoljunk hát nekik.
Kapcsolódó anyagok:
