Nem csak a fejlődő világ problémája a szörnyű munkakörülmények. Egy most nyilvánosságra került jelentés szerint az USA-ban is találni rossz munkakörülményeket a ruházati iparban.
Sweatshops. Magyarul izzasztóműhelyeknek nevezik leggyakrabban azokat a ruházati üzemeket, ahol embertelen munkakörülmények között és rendkívül alacsony munkabér mellett állítják elő a fejlett világban aztán drágán értékesített ruházati terméket. A több tízezer forintért eladott drága, márkás holmikat például Kambodzsában állítják elő, ahol a munkabér nem éri el a 150 Ft/órát, és ahol nem ritka a 12-14 órás munkanap. 2015-ben egy ilyen izzasztóműhelyben kitört sztrájk során több embert le is lőttek.
Az Egyesült Államokban is
Az amerikai foglalkoztatásügyi hivatal, a U.S. Department Of Labor egyik legfrissebb jelentése szerint az Egyesült Államokban forgalmazott legtöbb terméket hasonló munkakörülmények mellett állítják elő. Nem csak a ruházati termékekről van szó, a háztartási termékek, a bútorok, és az okostelefonok legtöbbje embertelen munkakörülmények mellett születik a fejlődő világban. Elaine Chao a szervezet munkatársa szerint: „Alacsony munkabérek, hosszú munkaidő és nem biztonságos munkakörülmények mellett születik szinte mindaz, amit civilizációnkban használunk”.
A jelentést bemutató sajtótájékoztatón egy még ennél is riasztóbb mondat is elhangzott: „Gyakorlatilag lehetetlenné vált országunkban olyan terméket megvásárolni, amelynek készítése során nem sérülnek az emberi jogok”. A tájékoztató szerint az a néhány termék, amely még az USÁ-ban állítanak elő, igen gyakran szintén embertelen munkakörülmények között készül, illegális bevándorlók által.
November végén egy új jelentésben a Department Of Labor az amerikai tapasztalatokról számolt be. A tájékoztató szerint a Dél-Kaliforniában tartott 77 szúrópróbaszerű ellenőrzések 85%-ában találtak szabálysértéseket. A leggyakoribb szabálysértés a túlóra és a ki nem fizetett bérek voltak. Közel 1000 munkásnak tartoztak több mint 400 millió forintnak megfelelő bérrel azok a cégek, amelyek elsősorban ruházati világmárkák számára készítenek termékeket. Egy varrónőnek például az egyik cég már közel 3 millió forinttal tartozott, illetve ennyi bért tartottak vissza. Egy másik cég 26 millió forintnak megfelelő fizetést nem utalt ki 37 dolgozója számára. A tapasztalatok szerint a ruházati iparban foglalkoztatott munkások legtöbbje illegális bevándorló volt, akik alig beszélték az angol nyelvet és nem voltak tisztában a jogaikkal sem, és nem mertek felszólalni az elmaradt bérek miatt. A cégek számára pedig csak egyetlen dolog számított, a minél alacsonyabb munkabér.
Ruben Rosalez a munkaügyi hivatal régiós vezetője szerint: „ Amerikának is vannak izzasztóműhelyei”. Bár a jelentés nem fest pozitív képet az amerikai üzemekről, a valóságban a fejlett világban működő könnyűipari üzemekben sokkal jobbak a munkakörülmények, mint amit a fejlődő világban találkozunk. Ilyen szempontból sokkal jobbak a hazai ruházati üzemek és hazai termékeket forgalmazó ruházati webshopok, hiszen azok hazai munkaerővel, és ellenőrzött körülmények között készülnek, noha tény hogy a hazai könnyűipari bérek is igen alacsonyak.
Hogy a fejlődő világban a probléma súlyát érzékeltessük íme, néhány adat a Human Right Watch egyik friss jelentéséből. Egy vizsgált gyárban a dolgozók harmada gyerek volt. A gyerekmunkások életkora nem ritkán 12-14 év, akiket épp úgy dolgoztattak, mint a felnőtteket. A vizsgált gyárak felében a várandós nőket hátrányosan megkülönböztették, és gyakran elbocsátották, mivel az üzemvezetők meglátása szerint: ”lassúak, és gyakran használják a WC-t”. A WC használat szinte tiltott dolognak számít. Ha egy 10 órás munkarendben már kétszer megy valaki WC-re, az már kiváltja az üzemvezető haragját.
A gyors divat környezeti krízist okoz
A világszerte 4000 üzlettel rendelkező H&M 2015-ben 25 milliárd dolllárnyi bevételt ért el. A ruhaipari óriás legutóbbi kampányában igyekszik rávenni vásárlóit ruháik újrahasznosítására: inkább dobják be a H&M üzletekben elhelyezett tárolókba, azért, hogy azokból új textilszálakat gyártsanak, a vásárló pedig az üzletekben beváltható kuponokat kap.
Egy 2012-es amerikai felmérés szerint a feleslegessé vált ruhák 84 %-a végezte szemétlerakóban, vagy szemétégetőben.
