Egy amerikai egyetemista, Denis Hayes kezdeményezésére 1970. április 22-én 20 millió amerikai emelte fel a szavát a természetért, hogy a környezet- és természetvédelem egyre sürgetőbb feladataira felhívja a figyelmet. A mozgalom 1990-ben világméretűvé vált, melyhez Magyarország is csatlakozott.
A környezet- és természetvédelem mindannyiunk ügye, hiszen mindannyian hatással vagyunk a környezetünkre, és egyéni döntéseinken is múlik, hogy hogyan és milyen mértékben.
A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatások védelmével foglalkozó Kormányközi Platform (IPBES) még 2019-ben készített egy átfogó jelentést a világ ökológiai állapotáról, melyben az elmúlt 50 év változásait értékelte. A jelentés mondhatni borús, erős társadalmi elkötelezettségre van szükség az egész világon, hogy a negatív folyamatokat megállítsuk. Ahogy David Attenborough mondja, meg kell mentenünk a bolygót, de a magunk megmentése érdekében, mivel a természet velünk vagy nélkülünk, majd megújult erővel él tovább. Erre a természetnek évmilliói vannak, nekünk, embereknek, nincs ennyi időnk.
Az IPBES jelentés szerint az élővilág helyzete számokban kifejezve:
- A Földön a becslések szerint 8 millió állat- és növényfaj él;
- ebből közel 1 millió fajt fenyeget a kipusztulás;
- a kétéltűeknek 40%-a kihalóban van;
- a jelenleg ismert 5,9 millió szárazföldi fajból 500.000-nek (+/-9%) semmi esélye a hosszú távú túlélésre, ha nem állítjuk helyre az élőhelyeiket;
- a korallzátonyokat alkotó koralloknak, a cápáknak és a cápák közeli rokonainak, valamint a tengeri emlősöknek majdnem 33%-a van kihalóban;
- a 16. század óta legalább 680 gerinces faj kipusztulását okozta emberi tevékenység;
- a becslések szerint a rovaroknak 10%-a van kihalófélben;
- 560 (+/-10%) étkezési vagy mezőgazdasági hasznosítású háziasított emlősfajta pusztult ki 2016-ra, és további 1000 fajta veszélyben van;
- az invazív, idegenhonos fajok száma a vizsgált 21 országban 70%-os növekedést mutat 1970 óta;
- az éghajlatváltozás már most hatással van a szárazföldi röpképtelen emlősök 47%- ának, és a veszélyeztetett madarak 23%-ának elterjedésére.
A természet példátlan ütemű átalakítása a biodiverzitás hanyatlását vonja maga után. Néhány adat a változásokról a jelentésből:
- A szárazföldi területek 75%-át már teljesen átalakította az emberi tevékenység;
- a vizes élőhelyek 85%-a eltűnt 1700 és 2000 között. A fogyatkozásuk üteme jelenleg 3-szor gyorsabb, mint ahogyan az erdők fogynak a Földön;
- az ipari fa felhasználás 45%-kal nőtt 1970 óta (2017-ben 4 milliárd köbméter volt);
- a Földön ma 2 milliárd ember fedezi az elsődleges energiaszükségletét fatüzeléssel;
- az élelmiszernövényeink 75%-a a beporzó állatoktól függ. Ebbe a zöldségek és gyümölcsök mellett beletartoznak olyan világszerte jól értékesíthető termények is, mint a kakaó és a kávé;
- az urbanizáció annyira felgyorsult, hogy a városi területek 1992 óta 100%-kal nőttek;
- a mezőgazdasági termelés volumene 300%-kal nőtt 1970 óta, a népesség ez alatt az idő alatt csak duplázódott;
- a tengereinkben mostanra 400 oxigénhiányos “holt zóna” jött létre a műtrágyák bemosódása miatt. A probléma 245 000 km2-t érint, ami nagyobb, mint az Egyesült Királyság.
