Engedély nélküli aranybányászatból származó higany fenyegeti az Amazonas perui vidékén élő őslakosokat. A Carnegie Tudományos Intézet kutatói a perui Madre de Dios régióban élő falusi és városi lakosok 76,5 százalékának a szervezetében a határértéknél nagyobb higanyszintet mértek.
A legmagasabb higanykoncentrációt többnyire az őslakosok közösségeinél találtuk, amelyeknek legfőbb fehérjeforrása a hal – közölte Luis E. Fernandez, a projekt vezetője.
Ezekben a közösségekben a higanyszint a megengedett határérték ötszöröse, a nem őslakosoknál mért szintnek pedig 2,3-szorosa – derült ki 24 település összesen 1029 lakója hajmintáinak tavaly elkezdett vizsgálatából. Fernandez elmondta, az őslakos gyerekek szervezetében háromszor annyit találtak a mérgező anyagból, mint a más származású, inkább városi környezetben élő gyerekeknél, akik csirke- és marhahúst is esznek.
A higany meghatározott mennyiség felett idegméreg lehet, amely károsíthatja az agyat és a központi idegrendszert, és a gyerekek tízszer olyan érzékenyek rá, mint a felnőttek – hangsúlyozták a kutatók, mikor az eredményeket a perui környezetvédelmi minisztérium elé tárták.
Az elemzett hajminták egynegyede olyan felnőttektől származott, akik az engedély nélküli folyami aranybányászatban dolgoznak. A becslések szerint az arany kinyeréséhez évente 35 tonna higanyt használnak fel, amely a környező élővilágot szennyezi. A kutatók szerint az őslakosok szervezetének magas higanytartalma a nagy halfogyasztás számlájára írható. A kutatócsoport a térség halállományát is megvizsgálta, és a halfajok 60 százalékában a határértéknél magasabb higanykoncentrációt találtak. A térségben körülbelül 40 ezer ember foglalkozik illegális aranybányászattal.
