Felárat fizetünk a horvátok olcsó paksi áramáért? Horvátország nem tervez részt venni a paksi atomerőmű beruházásban, csak az áramvásárlásban érdekelt – mondta Darko Horvat, a kis- és középvállalkozási ügyek horvátországi minisztere újságíróknak Sibenikben. Pár napja még mást mondott, agy Aszódi Attila kormánybiztos is össze-vissza nyilatkozik.
Felárat fizetünk a horvátok olcsó paksi áramáért?
Noha egy hete a Reuters még azt írta, hogy a horvátok akár vállalkozóként is részt vennének az új magyar atomerőműben, a miniszter most pontosított: csak a végtermék vevőjeként tudja az együttműködést elképzelni. Úgy ahogyan most is vesznek áramot Pakstól – és ha olcsó lesz, akkor remélik, Paks II-től is megtehetik majd.
Horvátország nem tervez részt venni a paksi atomerőmű beruházásban, csak az áramvásárlásban érdekelt – mondta Darko Horvat, a kis- és középvállalkozási ügyek horvátországi minisztere újságíróknak Sibenikben csütörtökön. Kijelentése azért érdekes, mert alig egy hete, hogy a Reuters azt idézte tőle, hogy Szarajevóban, egy üzleti konferencián azt mondta: keresik a módját, miként kapcsolódhatnának be a Paks II. beruházásba (értsd: fogyasztóként vagy a beruházás tevékeny résztvevőjeként).
FOLYTATÁS : HVG:HU >>>
Aszódi és a féligazságok
Aszódi Attilát idézi a Roszatom lobbiportálja, egészen pontosan azt, hogy a kormánybiztos a cseh Mlada Fronta Desnek azt nyilatkozata: reméli, 10 év múlva már működni fog mind a két új reaktorblokk. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a határidők be nem tartása súlyos szankciókkal járna Magyarország számára. A paksi beruházás kormánybiztosa azonban a teljes képből néhány alapvető dolgot "kifelejtett". Azt is, hogy több brüsszeli vizsgálat is zajlik a paksi beruházással szemben, s hogy a helyzet inkább válságos, mert ezek közül egyben is elég hasalni, hogy az erőmű a tervezett keretek közt ne épülhessen meg.
Hasonló feledékenységen korábban is rajtakaptuk a kormánybiztost, például amikor a blogján megjelent, Paks II. létjogosultságát boncolgató írásában a nukleáris erőművek reneszánsza kártyát tette ki az asztalra. Az egy dolog, hogy még az iparági megmondónak számító World Nuclear Industry Status Report is csupa panasszal írta tele a legutóbbi jelentését, mondván: továbbra is alig-alig pislákol az iparági „fény”, de amikor azt írja például, hogy az EU 14 tagállamában ma összesen 129 nukleáris reaktor működik jelenleg, "elfelejtette" hozzátenni, hogy 1989-ben ez a szám még 177 volt, és 2022-re pedig a németek még nyolcat bezárnak, és a a fessenheimit meg a franciák fogják most már biztosan. Hasonló féligazság, hogy 10 uniós ország tervez jelenleg új atomerőművet, s hogy négy reaktor „építés alatt áll”, három ország az engedélyezési fázisban, öt pedig előkészítési fázisba jutott e terveivel. Merthogy mindegyikkel – Hinkley Poittól Paks II-ig, Olkiluototól Flamanvilleig olyan komoly problémák, kifogások és aggályok merültek fel, melyekből szintén nem az iparági szárnyalás a valószínűbb végkimenetel.
Az pedig külön elemzésért kiált, hogy mindezek után most hogy is állunk azzal a 2014 decemberében tett Aszódi kijelentéssel, hogy Magyarország számára a Paks II.beruházás garanciája az, hogy "mi sem vagyunk kispályások".
Kapcsolódó anyagok:
Paks 2: komoly baj van a referenciákkal
Csernobil verte be az utolsó szöget a német atom koporsójába
