A Figyelő információi szerint akár 300 milliárd forintos üzletet is kihasíthat az Alstom a Paks II beruházásból, ha elnyeri a gőzturbina sziget telepítésének lehetőségét. A cég azt reméli, hogy a fővállalkozó oroszok még az idén kiírják a turbinaszigetre vonatkozó tendert, és hogy megelőzik két riválisukat, a Siemenst és a Toshibát. A bizonytalanság viszont óriási: a titoktartás, a magyar kormány és az oroszok nem csak a közvéleményt tartják kétségek között, hanem a nagyvállalatokat is.
Milyen az oroszokkal és a magyar kormánnyal üzletelni? – szegeztük a kérdést Philippe Anglaret-nek, az Alstom üzletfejlesztési alelnökének, aki a paksi bővítés szakmai kérdései tekintetében többször egyeztetett már az MVM szakembereivel. Egy rövid lélegzetvétel után a kulturális különbségekről kezdett beszélni. Szerinte ugyanis a világ más részeihez hasonlóan Kelet-Közép-Európában is vannak eltérések, így más egy orosz vagy magyar féllel üzletelni, mint egy nyugat-európaival. A magyar kormány képviselőiről szólva kifejtette, hogy velük nem állnak kapcsolatban: „Csak a Miniszterelnökség alá tartozó paksi projektcégek vezetőivel tárgyalunk, azonban ezeken a megbeszéléseken kizárólag szakmai munka zajlik. Az eddigi tapasztalataink pedig kifejezetten pozitívak" – állította.
A kedvező kép ellenére nincs elkényeztetve az a cég, amely indulni szeretne valamelyik paksi tenderen. Az Alstom a hivatalos kormányzati álláspont alapján úgy számol, hogy 2018-ban indulhat az erőmű építése, nekik a turbinák leszállításához és üzembe helyezéséhez nagyjából 5-6 évre van szükségük. Tájékoztatást azonban nem kapott a vállalat, jelenleg mégis abban reménykednek, hogy az oroszok még idén kiírják a gőzturbináról szóló tendert. A bizonytalanság tehát óriási: még a nagyvállalatok is csak találgatnak azzal kapcsolatban, hogy mikor és milyen feltételek mellett pályázhatnak a Paks II-n belüli beruházásokra.
Finn szálak
Információink alapján ráadásul igen sajátos lehet a döntéshozatali mechanizmus: ugyan a fővállalkozó Roszatom a felelős azért, hogy kulcsrakészen és megfelelő minőségben adja át az atomerőművet, ám bizonyos szakmai kérdésekben a magyar kormánnyal is egyeztetnie kell. Azaz nem világos az sem, hogy pontosan ki dönt majd a turbinasziget tenderének elbírálásakor.
A gőzturbina a reaktor által felhevített vízgőz hőenergiáját mechanikai energiává alakítja át és meghajtja a generátort, amely az elektromos áramot termeli.
Az Alstom vezetői mindenesetre egyértelművé tették: amennyiben az orosz fél kiírja a tendert a gőzturbinákra, akkor megpályázzák azt. Az Alstom és a fővállalkozó Rosatomnak korábbról már közös leányvállalata is van (a szentpétervári székhelyű Alstom-Atomenergomash), ennek ellenére sem biztosak ugyanakkor abban, hogy ők kapják a jelentős megbízást. A finn atomerőmű bővítése azonban bizakodásra adhat okot, ott ugyanis a Roszatom az Alstom gőzturbináját javasolja, így könnyen lehet, hogy nálunk is ők lesznek a befutók. Paks esetében azonban még a német Siemens és a japán Toshiba is komoly aspiráns, így nem dőlhetnek hátra.
Évi 6,3 millió eurós nyereség?
Az Alstom által ajánlott turbinaszigettel 2 százalékkal nagyobb teljesítmény érhető el, az előző generációs Alstom turbinákhoz képest. Mindemellett a vállalat által leszállított Arabelle típusú gőzturbinák 99,96 százalékos kihasználtsággal, mindössze négy órát állnak évente. „Ez a megbízhatósági szint, 0,5% terhelési tényező mellett, 60 euró/MWh áramárral számolva, évente akár 6,3 millió euró többletnyereséget jelenthet az erőmű üzemeltetője számára" – mondta Philippe Anglaret. A cég igen komoly tapasztalattal rendelkezik, a világon ugyanis minden harmadik atomerőműben Alstom gőzturbina működik.
Folytatás: Magyarok is jöhetnek
