A magyar ingatlanpiacon az elmúlt néhány évben nemcsak az átlagos négyzetméter árak növekedtek, hanem az e-tanúsítással rendelkező épületek számai is, köszönhetően az Európai Unió 2010-ben meghatározott rendeletének.
Mi az az e-tanúsítás?
Az e-tanúsítás, elektronikus formában nyilvántartásba vett energetikai tanúsítvány, amely arról tájékoztat, hogy milyen az adott épület energetikai tulajdonsága. A 12 féle típusból álló rangsor első eleme az AA++ (minimális energiaigényű), míg az utolsó a JJ (kiemelkedően rossz). Az Európai Unió az energetikai tanúsítvány bevezetését kötelezővé tette tagországai számára. A szabályozás célja, hogy minden EU-s tagországban csökkenjenek az épületek energiafogyasztásai.
Az energetikai tanúsítvány kiállítása szükséges az ingatlanok használatbavételi engedélyének megadásához, tartós – egy évet meghaladó – bérbeadásához, továbbá 1000 m²-nél nagyobb alapterületű hatósági rendeltetésű, illetve állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is. A tanúsítványok érvényességi ideje 10 év, így azokat ezen időtávban meg kell őrizni.
Megyei eltérések
Magyarországon a tanúsítók által feltöltött hitelesnek minősített energetikai tanúsítványok száma évről évre növekvő tendenciát mutat. Hazánkban, országos szinten, 2013-ban 92 000 db e-tanúsítás került feltöltésre, mely 2018-ra csaknem a duplájára emelkedett.
A megyék közül Pest megyében növekedtek leggyorsabban a tanúsítvánnyal rendelkező épületek számai. Itt 2018-ban 15 000 darabbal több energetikai tanúsítványt tartottak nyilván, mint 2013-ban. Pest megyében az e-tanúsítások mellett az átlagos négyzetméter árak is jelentősen növekedtek. A Budapesten eladásra kínált lakások átlagárai az elmúlt 5 évben csaknem megkétszereződtek.
A tanúsítványok és az átlagárak is rohamosan növekedtek Tolna megyében is, ahol a téglalakások egy négyzetmétere 2013 januárjában 140 ezer forintba került, míg 2018 januárjában már 370 ezer forintba. Tolna megyénél még több e-tanúsítványt tartottak nyilván évről évre Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ahol a lakáspiaci átlagárak átlagosan 150-180 százalékkal növekedtek négyzetméterenként 2013 január és 2018 január között.
Az öt e-tanúsítványok terén leggyorsabban fejlődő megye közül a legutolsó helyen Nógrád megye szerepel. Itt 2013-ban 782 darab épületet jegyeztek be, míg 2018-ban már 1448 darabot. Nógrád megye a vizsgált szereplők között az árak versenyében is sereghajtó. 2013 és 2018 között az átlagárak a téglalakások esetében átlagosan 140 százalékkal, a panellakások tekintetében pedig átlagosan 110 százalékkal emelkedtek.
Az energiahatékony épületek követelményei
Egy Magyarországon épülő vagy komolyabb felújításon áteső épületnek – legyen az középület, társasház vagy családi ház – több jogszabályban meghatározott előírásnak is meg kell felelnie. Ezek közül az egyik elvárás, hogy az adott ház energiahatékonysága legalább a minimálisan elvárt szintű legyen. Erre vonatkozóan egy háromlépcsős elvárásrendszert hoztak létre.
A lépcső első fokát alkotó minimum-követelmények az egyes építőelemek hőtechnikai tulajdonságait adják meg, melyek az új rendeletben a régihez képest jóval szigorúbbak lettek. Az elvárásokat minden olyan épületnél alkalmazni kell, amelyekre 2019-től kérnek építési engedélyt, vagy már korábban kértek, de az építkezést 2018. december 31-ig nem kezdték meg.
A második lépcső életbe léptetetése a következő évben várható, melynek alapján, Magyarországon már csak „közel nulla” energiaigényű épületek épülhetnek. Függetlenül attól, hogy a rendelet hatálya még nem terjed ki egy most épülő házra, érdemes már most az új határértékeknek megfelelően végezni a tervezést, építést vagy éppen a felújítást.
