A Budapesti Klímaügynökség 2024 júniusában jött létre a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére. Célja felgyorsítani az energiahatékonysági fejlesztéseket, hogy a budapesti lakások karbonlábnyoma és rezsije csökkenjen, a lakók életminősége javuljon. Mit sikerült eddig elérni, és mik a terveik a politikai csatározások árnyékában?
épületenergetika
Hőszivattyúk és a zöld átállás: miért lehet joker a hőszivattyú a dekarbonizációban?
Zöld átállás van folyamatban az energetikában, ezzel együtt erősödik az elektrifikáció trendje – Európában és hazánkban is. A kibocsátás-csökkentés felgyorsítása érdekében a hőszivattyús rendszerek még nagyobb arányú elterjesztése lehet a megoldás. Miért is fontosak a hőszivattyúk az épületek dekarbonizálásában?
Hasznos tanácsok az Otthonfelújítási Programhoz
A hazai energiafogyasztás 40 %-áért az épületállomány felelős. Lakóingatlanjaink több mint fele nagyon rossz energetikai állapotú, de sajnos évente csak kb. 1 %-ukat újítják fel, a kívánatos minimum 3 % helyett. Az uniós elvárás, hogy 2026-ra 16 %-kal csökkenjen a hazai lakóépület állomány primerenergia felhasználása. Ennek eléréséhez kellenének a folyamatos, kiszámítható és kevésbé bürokratikus állami…
Egészséges épületek – egészséges emberek
Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgár él túl sötét lakásban, ami kihat mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Minden ötödik hazai lakás penész problémával küszködik. Hogyan lehetnek egészségesebbek és fenntarthatóbbak épületeink?
Betiltják a gázkazánokat? Sok a tévhit az alternatív fűtési megoldások kapcsán
A 2024-es Otthonfelújítási Program, illetve az Európai Unió tervezett intézkedései kapcsán újból előtérbe kerültek a korszerű és energiatakarékos fűtési megoldások, köztük a hőszivattyús rendszerek. Bár egyre több otthon fűtését, hűtését és melegvíz-ellátását biztosítják ezek a készülékek, még mindig akadnak tévhitek a rendszer működésével, hatékonyságával és költségeivel kapcsolatban – ezeket oszlatják most el szakértők.
Mi kell még az épületfelújítási hullámhoz az ingyenes padlásfödémszigetelésen túl?
Kinek üzlet az ingyenes padlásfödém szigetelés? Lehet ezt használni a homlokzatszigetelésre is? Mire elég a mostani 7 milliós otthonfelújítási program? Jó, vagy rossz lépés a kormánytól, hogy a magánnyugdíjpénztári pénzeket fel lehet használni lakás vásárlásra/felújításra? Mire jó az épületenergetikai tanúsítvány? Miért káros, és mennyire veti vissza a zöld célokat a rezsicsökkentés? 2025-től már nem támogatott…
Mi kell még az épületfelújítási hullámhoz az ingyenes padlásfödémszigetelésen túl?
Az Európai Unió 3%-os mélyfelújítási rátát vár el a mostani 1%-nál kisebb arányhoz képest, ami évi 120-130.000 lakást jelent Magyarországon, de ehhez számos tényező szükséges: egyszerű és kiszámítható felújítási programok, elegendő szakember, innovatív magánfinanszírozási megoldások, az energetikai tanúsítványok hozzáférhető adatbázisa, a lakók meggyőzése a megtérülésen túl és az energiaszegénység kezelése. Mindeközben jövő évtől már nem…
Lejárt a várakozási időnk – Nem halogathatjuk tovább az épületeink felújítását
Két éven át tartó tárgyalások után az Európai Parlament és a Tanács is elfogadta az új Épületenergetikai Irányelvet. Nem véletlen, hogy a Zöld megállapodást szolgáló Fit for 55 jogszabálycsomag utolsó elemére ilyen sokat kellett várni. Az irányelv ambiciózus célt tűzött ki: a 2050-re széndioxid-kibocsátás mentes épületállomány elérését.
Fektessen ingatlan értéknövekedésbe!
Szeretné elfelezni rezsiköltségét? Szeretné akár harmadával megnövelni otthona értékét? Fektessen értéknövekedésbe. A hőszigetelés gyorsabban megtérül, mint gondolná. Az energetikai korszerűsítés azonnal megnöveli otthona értékét, ami az ingatlanárak növekedésén és az energiafogyasztás csökkenésén keresztül folyamatos értéknövelést és tartós megtérülést biztosít.
Energiapazarló és rosszul fűtött házakban élünk. Szigeteléssel sokat tehetünk az energiaszegénység ellen!
Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát- legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 % felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 %-a jelentős közüzemi…