Az átlagnál nagyobb mértékben zsugorodott a télen az Északi-sark feletti ózonréteg, ennek az oka a sztratoszférában lévő levegő különösen alacsony hőmérséklete és egy stabil sarkvidéki örvény – közölte a Jülichi Kutatóközpont.
A szakértők szerint az elmúlt 3 hónapban jelentősen csökkent az ózon mennyisége, március elején 18 %-kal volt alacsonyabb azokhoz a telekhez képest, amik különösebb meteorológiai befolyásoló tényező nélkül teltek el. Most a Nap egyelőre alacsony állása miatt nem áll fenn a túl magas UV-sugárzás veszélye.
Az Arktisz feletti ózonréteg az évnek ebben a szakaszában mindig különösen vékony. Jens-Uwe Grooss és Rolf Müller sztratoszférakutatók szerint hamarosan helyreáll az ózonréteg vastagsága. Müller szerint amint a következő napokban vagy hetekben emelkedik a hőmérséklet, az ózonlebomlás folyamata leáll, és normalizálódnak az értékek.
A mostaninál nagyobb mértékű ózonréteg-zsugorodás legutóbb 2015-2016 telén történt, akkor is egy különösen hideg periódus állt a jelenség hátterében.
Mínusz 78 Celsius-fokon kialakulnak ún. sztratoszférikus felhők, amik az emberi tevékenység következtében a környezetbe került fluorklór-szénhidrogének (FCKW-k) révén lebontják az ózont. Az FCKW-k önmagukban kisebb mértékben okoznak ózoncsökkenést, de a nagy hideg hatására agresszívvé válnak. Az FCKW-k előállítása régóta tiltott, de mivel ezek élettartama 50-100 év, az Északi-sarkvidéken még nem mutatkoznak a tilalom hatásának jelei. Müller szerint hosszú távon, kb. 50 éven belül tapasztalható csak javulás, ha nem nő újra az ózonkárosító anyagok kibocsátásának mértéke.
Az Északi-sark feletti ózonlyuk, aminek az 1985-ös felfedezése vezetett a montreali jegyzőkönyv elfogadásához, majd fokozatosan az FCKW-k betiltásához, lassan bezáródni látszik: 2019-ben az elmúlt 30 évben nem tapasztalt méretűre zsugorodott.
