A hangulatos kisvárosban 14 ország 110 szakembere gyűlt össze, hogy megosszák a folyóval kapcsolatos kutatásaik eredményeit.
Berczik Árpád akadémikus, a konferencia szervezőbizottságának elnökének tájékoztatása szerint a Nemzetközi Limnológiai Egyesület (SIL) 1956-ban Helsinkiben tartott világkongresszusának résztvevői úgy gondolták, hogy a folyók vizében végbemenő igen bonyolult fizikai, kémiai és biológiai folyamatok nem voltak eléggé ismertek akkoriban. Ezen hiányosság mellett a sokféle vízhasználat, hasznosítás érdekeinek hosszú távú céljai nem biztosíthatók. Ennek fényében alapították meg osztrák kezdeményezésre a Nemzetközi Dunakutató Szövetséget (International Association for Danube Research, IAD), melyhez Magyarország az elsők között csatlakozott. Akkoriban jött létre Gödön az MTA Magyar Dunakutató Állomása, amely azóta folyamatosan fejlődve az alapkutatásokon túl számos gyakorlati projekt megvalósítását is vállalta, pl. az ivóvízellátással, a Bős-Nagymarosi Vízlépcsővel és a Szigetközzel, a halászatbiológiával és a természetvédelemmel kapcsolatban.
Életkép az „Élő Duna” konferenciáról
Az IAD augusztus 21-24 között megrendezett 39. nemzetközi konferenciája az „Élő Duna” címet kapta, fő témái pedig a következők:
-a víz biológiai állapotának, létfeltételeinek változása a folyó hossz- és keresztmetszetében a vízállás ingadozások függvényében,
-a klímaváltozás lehetséges hatásai,
-a parti szűrésű ivóvízbázisok jelentősége és védelme (Magyarországon ez több mint 3 millió embert érint!)
-az olyan technikai beavatkozások hatásai, mint a folyószabályozás, árvízvédekezés, hajózás, vízszennyezések,
-a folyó és a kapcsolódó vízterek állapotjavító restaurációs biológiai kérdései.
A konferencia fő szervezői és védnökei
A konferencia előadásainak anyagai egy 260 oldalas kötetben fognak megjelenni. A konferencia végeztével egy állásfoglalást is terveznek kiadni. Ezen dokumentum szerint a résztvevők egyetértenek abban, hogy a tudományos kutatás az alapja a gazdasági és politikai vezetők által meghozandó, remélhetőleg környezetileg megalapozott és fenntartható döntéseknek. Az interdiszciplináris (azaz több tudományterületre kiterjedő) alapokon nyugvó IAD hidat képez a tudomány és a döntéshozatal között. A közeljövő fontos problémája lesz a hidrológiai ciklus változása – gyakoribbak lesznek a szélsőségek: szárazságok és áradások. Ennek következtében a különböző vízhasználatokat – pl. ivóvízellátás, öntözés, hajózás, mezőgazdaság, ipar, turizmus, halászat és árvízvédelem – integráltan kell kezelni. Az állásfoglalás szerint a fenntarthatóság területén – amely az ökológiai, gazdasági és társadalmi vonatkozások hármasából áll – még mindig a gazdaság dominál. A különböző szakterületek kutatói szerint ezt egy holisztikus megközelítésnek kellene felváltania.
