A rovat kizárólagos támogatója

A közelmúltban magyar kutatók munkájának köszönhetően a tekert csűdfű (Astragalus contortuplicatus) gyűjteményben őrzött, 130 éves magvaiból életképes egyedek fejlődtek ki. Ezzel új adatok kerültek fel a magvak hosszú távú életképességének rekordlistájára.

A legidősebb, még csíraképes magvakat őrző herbáriumi példány a Magyar Természettudományi Múzeum Herbarium Carpato-Pannonicum gyűjteményében található. A rekordert Borbás Vince (1844–1905) gyűjtötte 1883-ban, a bácskai Palánka mellett (Szerbia: Bačka Palanka). A tekert csűdfű itteni élőhelye már régen megszűnt, számos más régi lelőhelyéről is eltűnt, illetve hosszabb ideje megerősítésre vár. Bár laikus szemmel a tekert csűdfű szerény megjelenésű növény, igazi ritkaság, a szakma által becsben tartott védett, veszélyeztetett faj.

A tekert csűdfű Magyarországon főleg a Tisza menti, időszakosan elöntött területeken – ártéri hordalékon, kiszáradó pocsolyákban – él. Ilyen élőhelyeken csak néhány hét van arra, hogy a növények kicsírázzanak, virágozzanak és termést érleljenek (életciklusuk rövid).Ráadásul az ilyen termőhelyek kialakulása esetleges, kiszámíthatatlan, számos tényezőtől függ. Előfordul, hogy egy lelőhelyen évekig, évtizedekig nem alakulnak ki a megfelelő körülmények. E sok bizonytalansággal számolva be kell látni, hogy a magvak hosszú távú életképessége az egyik legjobb stratégia, amely a fennmaradás biztosítéka lehet.

A 130 éves rekorder és más régi gyűjteményi példányok vizsgálata rávilágít arra, hogyan lehet a gyűjtés (néhány példány pusztulása árán) konzervációbiológiai jelentőségű. Az életképes magvaknak köszönhetően lehetőség nyílik a természetben már régen kipusztult állományok ex situ megőrzésére (pl. botanikus kerti gyűjteményben), vagy akár a közeli hasonló élőhelyre való visszatelepítésére. Így hordozza a rekorder és a többi régi gyűjteményi példány által „elnyert” tudományos örökkévalóság a feltámadás lehetőségét. Nem mellékesen az eltűnt, de jól dokumentált populációk genetikailag is vizsgálhatók, így a faj kárpát-medencei története – elterjedése, visszaszorulása és ennek irányai – pontosabban feltárható.

1000_astragalus_contortuplicatus_rekorder_peldany_foto_molnar_v_attila.jpg

A tekert csűdfű rekorder példánya az idézett tudományos cikk ábráján

(fotó: Molnár V. Attila)

Bauer Norbert cikke a  Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? c. sorozat 8.része. További olvasnivalók a természetrajzi gyűjtemények jelentőségéről:

Migránsok és otthon maradók – Egy tundranövény gébekben őrzött vándorlástörténete. Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 7. rész

Kipusztultnak hittük – A zörgőfű és a macskamenta története. Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 6. rész

Klímaváltozás a cédulákon – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 5. rész

A lőtér fantomja – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 4. rész

Befőttesüvegből a Természetvédelmi Világszövetség listájára – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 3. rész

Kommentek az apokalipszis magas lováról – avagy a tudomány vagy a tudatlanság oltára a nagyobb? Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 2. rész

Poloskák jelzik a Balaton vízének minőségét? – Mire jók a természetrajzi gyűjtemények? 1. rész

A kutató fogott egy gyönyörű madarat, azután megölte…

 

 

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás