Hirdetés
greenfo/MTI

Az amazonasi erdőirtás, a japán szénerőművek, a műanyagok és a mérgező hulladék ellen kampányolnak azok a környezetvédő aktivisták, akik az idén Goldman Környezetvédelmi Díjat, hétköznapi nevén zöld Nobel-díjat kaptak.

A díjak odaítélését online ünnepségen jelentették  június 14-én este San Franciscóban.

A hat nyertes pénzügyi támogatást kap ahhoz, hogy folytatni és bővíteni tudja kampányát. Egyikük a 38 éves Liz Chicaje, aki még tinédzserként, de már anyaként, kislányával csónakon és gyalog elkezdte járni az amazonasi esőerdőt Peruban, mert  elhatározta, hogy megvédi a bora őslakos törzs földjét az illegális fakitermeléstől és bányászattól.

A bora és más törzsek is az ország Loreto nevű északkeleti részében vadászatból és halászatból tartják fent magukat. Chicaje aktivista tevékenységével és vezetői képességével elérte, hogy a törzsek egyes kormányzati tisztségviselőkkel, környezetvédőkkel és tudósokkal összefogtak védett területek kijelölésére, és ennek eredményeképpen a perui kormány 2018 januárjában bejelentette a Yaguas Nemzeti Park létrehozását.  Környezetvédők szerint a nemzeti park létfontosságú az ökoszisztéma és a szén-dioxid-megkötő tőzeglápok, esőerdők megőrzésében.

Küzdelem a szénerőművek visszaszorításáért

Díjat nyert még a malawi Gloria Majiga-Kamoto, aki a műanyagok ellen kampányol.

Elismerést kapott a boszniai Maida Bilal és az amerikai Sharon Lavigne, aki a mérgező hulladékok és a környezetszennyezés ellen harcol.

Emellett a vietnámi Thai Van Nguyen, aki az élővilág megóvásáért száll síkra.

A japán Hirata Kimiko a régi és rossz hatékonyságú széntüzelésű erőművek bezáratásának szentelte környezetvédő tevékenységét, létrehozta a klímaváltozás mérsékléséért küzdő Kiko Hálózat nevű nonprofit szervezetet. Ezek az erőművek jelentősen hozzájárulnak az üvegházhatást okozó gázok termeléséhez.

Miután Japánban a Fukusima 1-es atomerőművet 2011-ben egy hatalmas földrengés és ennek következtében egy szökőár tönkretette, a kormány óvatosságból bezárt sok más atomerőművet, és újra nagyobb szerepet akart adni a szénerőműveknek. Hirata ekkor kezdte el kampányát. Hirata arról beszélt a Reuters hírügynökségnek, hogy Japánban az emberek nagy részének fogalma sincs a széntüzelés káros hatásairól, de úgy érzi, küzdelme mára kifizetődött, mert a tokiói kormány letett arról, hogy akár egyetlen új széntüzelésű erőművet megépíttessen, pedig 13 ilyet tervezett. Most pedig már azért küzd, hogy a még működő régebbieket is bezárják, és 2050-ben már majd csak megújuló és környezetbarát energiaforrásból termeljenek energiát.

hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás