Eladhatnánk az európai uniós szénkvótáink egy részét a Lipcsei Energiatőzsdén, jól is járhatnánk, de az ügyért felelős fejlesztési minisztériumban az apparátus szétzilálása óta elakadt a történet. A bénázásunk nem új keletű, ha a szénkvótáink eladásáról van szó. Így veszítettünk százmilliárdokat az elmúlt négy évben.
Legalább 4-4,5 milliárd forint többletbevételre tehetne szert még idén a magyar állam, ha eladná az európai uniós szén-dioxid-kvótái egy részét. Erre egy hete nyílt lehetőség a Lipcsei Energiatőzsdén, ahol november 13-án elindult az az ideiglenes, nyílt kereskedési felület, amelyen az európai uniós tagállamok már a 2013-2020 közötti uniós szénkvótáikból adhatnak el. Becslések szerint a 2013-20 közötti időszakban eladható európai egységek összesen 3-400 milliárd forintnyi, fokozatosan beérkező bevételt jelenthetnek majd Magyarországnak.
Nagy kérdés azonban, hogyan adja el ezeket a mindenkori kormány: átláthatóan, az államnak a legnagyobb hasznot hajtva, vagy egyedi megállapodásokkal és átláthatatlanul, amelyekkel Magyarország rosszabbul járhat. A szén-dioxid-kvótákkal kapcsolatos tapasztalatok mindenesetre rendkívül rosszak, és Magyarország hitelessége ezen a területen talán még rosszabb, mint Matolcsy unortodox gazdaságpolitikájának a megítélése. Mindent összevetve a Gyurcsány-, Bajnai és Orbán-kormányok százmilliárdokat veszítettek a hiteltelen, béna kvótapolitikájukkal. És ahelyett, hogy a jó kezdet után a régióban learathattuk volna a kvótafölöslegünkből eredő előnyöket, ez szomszédainknak – elsősorban Csehországnak – sikerült.
A lipcsei platformhoz való csatlakozást még Fellegi Tamás írta alá, a fejlesztési miniszter azonban tavaly december 14-én lemondott, és távozása óta valószínűleg nem sok történt ezen a területen – mondta a hvg.hu-nak egy neve elhallgatását kérő, a fejlesztési tárca belső ügyeit ismerő forrás. Nem is történhetett sok érdemi az ügyben, hiszen – mint megtudtuk – Fellegi Tamás távozása után a tárca klímavédelmi osztályát, amely a szénkvóták eladásáért is felelt, csaknem teljesen ellehetetlenítették, és május óta nem igazán viszik ezeket az ügyeket a minisztériumban. Információink szerint a régen közel 20 fős osztályon ma már csak néhány, klímavédelemben járatlan szakember dolgozik. A zilált helyzet egyáltalán nem rendkívüli állapot, a magyar kvótakereskedelem kudarcokban és elszalasztott lehetőségekben bővelkedik. Az európai kibocsátási egységek kereskedelme 2005-ben indult (de 2008-ig csak egy próbaidőszaknak tekintett kereskedési szakasz volt). Ebben az időszakban Magyarország 2 milliárd forintért értékesített kibocsátási egységet jó áron, a tőzsdei árfolyam felett 2006-ban, majd 2008-ban volt egy kisebb, pár százmilliót hozó eladásunk is. A 2008-2012 közötti időszakra volt körülbelül 2 millió eladható európai szénkvótánk, azonban a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormányok nem értékesítették ezeket, és a 2010 májusában alakult Orbán-kormányra hagyták.
A jelenlegi kabinet azonban 2012 júniusáig szintén nem adott el a vagyonból. Pedig az új kormány alatt az apparátus már 2010 második felében belekezdett a kvótaeladások előkészítésébe, de 2011 első felében jött a féléves magyar európai uniós elnökség és „valahogyan nem jutott elég kapacitás az ügyre” – emlékezett vissza egy a korábbi kvótaeladásokra rálátó forrás. 2011 végére sikerült csak célegyenesbe hozni a keretszerződéseket, amelyekkel le lehetett volna bonyolítani az európai uniós kvóták eladását. Csakhogy közbejött a miniszterváltás, az illetékes államtitkár (Bencsik János), helyettes államtitkár (Olajos Péter) távozása, majd az apparátus lefejezése.
Kapcsolódó anyagok:
