Az egy éve alakult Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság szervezi a külföldi példák mintáján alapuló villámfelméréseket, melyek lényege, hogy alaposabb betekintést nyújtsanak egy adott terület élővilágába.
Írásunk célja bemutatni a Magyar Biodiverzitás-kutató Társaságot, mely 2011. január 17-én alakult 14 alapító taggal (dr. Ábrahám Levente, dr. Kovács Tibor, dr. Kutasi Csaba, dr. Lanszki József, dr. Morschhauser Tamás, dr. Papp Beáta, dr. Ronkay László, Rozner György, Rozner István, Rudolf Kinga, dr. Szinetár Csaba, Takács Katalin, dr. Tóth Mária. dr. Tóth Sándor). Legfontosabb tevékenységünk a Magyar Biodiverzitás Napok szervezése. A társaság céljai közt szerepel állattani, növénytani, gombászati célú kutatások elősegítése, a biodiverzitás (élővilág sokfélesége) fontosságának népszerűsítése, továbbá Ország Mihály, a Magyar Nemzeti Állathangtár létrehozója hagyatékának gondozása.
Magyar Biodiverzitás-kutató Társaság csoportkép
A Magyar Biodiverzitás Napok megrendezésének ötletét Edward O. Wilson és Peter Alden biológusok kezdeményezése adta, melynek célja az volt, hogy minél több zoológus és botanikus szakértő alacsony költségek mellett 24 órás villámfelmérést végezzen egy kijelölt terület biodiverzitásáról, vagyis az ott élő fajok számáról, és az eredményeket a laikus nagyközönség számára érthetővé tegye.
Az első hazai biodiverzitás napok rendezvényre 2006 májusában Gyűrűfűn került sor, 2011-ben pedig az esztergomi Nagy-Strázsa-hegy már a nyolcadiknak adott otthont. Az általában 1 km2 méretű kutatási helyszínek kiválasztásának fő szempontjai, hogy a területek jól megközelíthetőek és kevésbé feltérképezettek legyenek, valamint változatos élőhelyül szolgáljanak különböző élőlénycsoportoknak. Kaptunk meghívást nemzeti parkoktól is, mivel a felmérések eredményei segíthetik a kijelölt területek részletesebb megismerését. Ezen eredmények az alkalmanként 1500–2200 között várható fajszám mellett jelentős szerepet játszhatnak egy-egy terület védelmi státusának formálásában, megerősítésében, illetve nem elhanyagolható a munka közben kialakuló szakmai kapcsolatépítés lehetősége sem.
Ezidáig öt nemzeti park adott otthont a kutatómunkának, egy alkalommal pedig Szlovákiával közösen, határon átnyúló felmérést is végeztek a résztvevők. A felmérések időtartama két nap, melyek során az adott terület növény-, gomba- és állatvilágának számos csoportját mintavételezi átlagosan 40–50 erre felkért kutató. A nagy fajszámú élőlénycsoportok kutatásában – pl. rovarok, edényes növények, gombák – rendszerint több főből álló csapat tevékenykedik, és az összesített adatok alapján alakul ki a végleges fajlista.
Az eddig feldolgozott adatok során előkerültek a régióra, illetve az országra nézve is új fajok. A porvai biodiverzitás napokról egy ugróvillásfajt tudományra nézve újként írtak le (Lepidocyrtus mariani Traser & Dányi). Gyűrűfűn megkerült az európai ritkaságként számon tartott lepkefaj, a keleti lápibagoly (Arytrura musculus). A Nagy-Strázsa-hegyen megtalálták az addig csak Kádártáról ismert (és ott újként felfedezett) Kissrhizoecus hungaricus nevű viaszos pajzstetűfajt. Ezeken kívül számos védett élőlény is előfordult a biodiverzitás napokon, pl. a nagy tűzlepke (Lycaena dispar), a kétcsíkos hegyiszitakötő (Cordulegaster heros) (lásd fotó), vagy a magyar tölcsérzuzmó (Cladonia magyarica).
Kétcsíkos hegyiszitakötő
Az eddigi biodiverzitás napok kerekített fajszámai: Gyűrűfű (2006, 2007, 2008): 3500 faj; Porva (2008): 1750 faj; Drégelypalánk (2008): 1730 faj; Szentbékkálla – Fekete-hegy (2009): 2200 faj; Vasvár-Nagymákfa (2010): 1950 faj; Bátorliget – Fényi-erdő (2011): folyamatban; Esztergom – Nagy-Strázsa-hegy (2011): folyamatban.
A részletes fajlistákat tartalmazó eredményeket eddig két tanulmánykötetben jelentettük meg; 2009-ben a Natura Somogyiensis 13-as, valamint 2010-ben a Folia Musei Historico-naturalis Bakonyiensis 27-es kötetében.
A 2012. évi Magyar Biodiverzitás Napokat a kiskunhalasi Fejetéki-mocsár és az Észak-Hanság területén tervezzük megtartani.
