Az olvadó jégtakaró összeomlást okozhat – de mikor és mennyire valószínű, hogy ez bekövetkezik? A tudósok sikeresen modellezték azt az éghajlati fordulópontot, amely Európa nagy részét mélyfagyba taszítaná – és ez közelebb lehet, mint korábban gondolták. A hollandiai Utrechti Egyetem kutatói egy összetett éghajlati modell segítségével szimulálták egy fontos atlanti-óceáni áramlat összeomlását, amely jelenleg meleg vizet szállít északra, és enyhén tartja a hőmérsékletet Európában. Ennek az áramlatnak a hirtelen leállása világszerte megváltoztatná az időjárást, és Európa szenvedné el a legsúlyosabb következményeket.
Az olvadó jégtakaró összeomlást okozhat – de mikor és mennyire valószínű, hogy ez bekövetkezik? Az Euronews körbejárta a kérdést.
Az Atlanti-óceán keringése
Az Atlanti-óceán meridionális forduló áramlása (AMOC) az óceáni áramlatok fontos rendszere. A meleg vizet, a szenet és a tápanyagokat az Atlanti-óceánon keresztül északra szállítja, ahol a víz lehűl és a mélybe süllyed. Az AMOC segít az energia eloszlásában a bolygón, szállítószalagként mozgatja a hőt az óceánon keresztül, és szabályozza az éghajlatunkat.
A meleg víz – amely a párolgás miatt sósabb – észak felé áramlik az óceán felszínén, így Európa hőmérséklete enyhébb marad, mint amilyen egyébként lenne. Amikor ez a víz lehűl, lesüllyed, mert magas sótartalma miatt megnő a sűrűsége. Ezután az óceán fenekén visszaáramlik a déli félteke felé.
Az elmúlt 100 000 év során Európában bekövetkezett drámai lehűlésekről szóló tanulmányok azonban arra utalnak, hogy az olvadó jégtakarók a sótartalom és a hőmérséklet változásai miatt gyengíthetik az AMOC-ot. Az édesvíz csökkenti a sótartalmat – és ezáltal a víz sűrűségét – az óceán felszínén. Ez azt jelenti, hogy a felszíni vízből kevesebb süllyed, ami potenciálisan lassítja az áramlás sebességét.
Katasztrofális fordulópont felé tartunk?
Egyes kutatások szerint az éghajlatváltozás lelassíthatja az áramlást. Egy 2023-as, a tengerfelszín hőmérsékletén alapuló tanulmány szerint 2025 és 2095 között teljes összeomlás következhet be. Óriási a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy ez a „fordulópont” hogyan, mikor és egyáltalán bekövetkezhet-e, és a forgatókönyv modellezése igen bonyolult. A legtöbb korábbi számítógépes szimuláció, amely az összeomlást mutatta, egyszerre hatalmas, irreális mennyiségű édesvíz hozzáadását jelentette.
A holland kutatócsoport egy szuperszámítógép segítségével az eddigi legkifinomultabb modellezést végezte el, hogy a billenési pont figyelmeztető jeleit keresse. Fokozatosan adagolták a vizet, és megállapították, hogy a lassú csökkenés végül kevesebb mint 100 év alatt hirtelen összeomláshoz vezethet.
A tanulmány szerint az AMOC billenési pontja eddig csak elméleti fogalom volt, és a szerzők szerint meglepő volt az a sebesség, amellyel e létfontosságú áramlat billenése a modellezésük során bekövetkezett. A kutatóknak azonban több mint 2000 évig kellett futtatniuk a szimulációt, hogy ezt az eredményt kapják, és még így is jóval több vizet adtak hozzá, mint amennyi jelenleg az óceánba kerül, ahogy a grönlandi jégtakaró olvad.
A tanulmány vezető szerzője, René van Westen szerint jelenleg szintén nincs elég adat ahhoz, hogy bármi véglegeset lehessen mondani egy esetleges jövőbeli AMOC-összeomlásról. További kutatásokra van szükség az időkeret kidolgozásához – beleértve a növekvő szén-dioxid-szintet és a globális felmelegedést is figyelembe vevő modelleket.
Lenton hozzáteszi, hogy „reménykednünk kell a legjobbakban, de fel kell készülnünk a legrosszabbra”, mégpedig úgy, hogy több kutatásba fektetünk be, hogy javítsuk annak becslését, hogy milyen közel van a fordulópont, felmérjük a lehetséges hatásokat, és kidolgozzuk, hogyan tudjuk kezelni ezeket a hatásokat és alkalmazkodni hozzájuk.
Mit jelentene az óceáni áramlatok összeomlása Európa számára?
Ha az AMOC összeomlik, a korábbi kutatások szerint az ebből eredő éghajlati hatások emberi időskálán szinte visszafordíthatatlanok lennének. Ez súlyos globális éghajlati következményekkel járna, amelyeknek Európa viselné a következményeit.
Európa egyes részein akár 30 Celsius-fokos hőmérséklet-csökkenés is bekövetkezhet. A modell szerint London átlagosan 10 Celsius-fokkal, Bergen pedig 15 Celsius-fokkal hűlne le.
A jelentés szerzői szerint „semmilyen reális alkalmazkodási intézkedés nem képes kezelni az ilyen gyors hőmérsékletváltozásokat”. A déli féltekén a hőmérséklet emelkedne, és az Amazonas esőerdeiben a nedves és száraz évszakok felcserélődnének. Van Westen szerint ez kevesebb csapadékot és Európa part menti területein akár egy méteres tengerszint-emelkedést is jelenthet.
Devenyi Dalma
Kapcsolódó anyagok:
A klímaváltozás miatt életünk gyökeresen megváltozik a közeljövőben
A sokféle világvége mindegyike nagyon fájdalmas lesz
Gyorsulva lassul a Golf-áramlat
Itt az új IPCC-jelentés: nincs idő a kifogásokra, ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát
