A rovat kizárólagos támogatója
2010-ben – a termelés beindításának harmadik évében – tovább növelte a tatabányai Bridgestone gyár a selejttermelését (EWC 160103 “Termékként tovább nem használható gumiabroncs”), a 2009 évi 566,4 tonnáról 988,6 tonnára.
Ezen adatok különösen annak tükrében érdekesek, hogy a japán cég eredeti terveiben csak 130 tonna/év ilyen típusú hulladék keletkezését prognosztizálták, legalábbis ez szerepel a beruházásukhoz kapcsolódó környezetvédelmi engedélykérelmükben. A fenti adatok alapján ezt a “tervet” 2010-ben sikerült 660%-kal “túlteljesíteni” és három év alatt 16 tervévnyi selejtet előállítaniuk.
A műanyag csomagolási hulladékot tekintve (EWC 150102) szintén kedvezőtlennek tűnik a helyzet, 65 tonna/év tervhez képest 2010-ben 119,3 tonna keletkezett, a tervezett mennyiség közel duplája. Ez azért különösen aggasztó, mert 2009-ben még csak 7,2 tonna ilyen típusú hulladékot jelentett a cég, tehát a növekedés 1556 %-os.
Az említett évben a tatabányai gyárnak 507,9 tonna “közelebbről meg nem határozott” (EWC 070299) hulladékot is sikerült előállítania. A már hivatkozott környezetvédelmi engedélykérelemben csak 326,4 tonna/évet terveztek ebből a fajtából. Jelentős változás a korábbi évekhez képest, hogy a korábbi 4 féle veszélyes hulladékfajta mellett 13 újabb fajta is megjelent a Bridgestone jelentésben, az előző évi 34,1 tonnáról így 104,2 tonnára nőtt a veszélyes hulladék mennyisége. (A veszélyes hulladékokat az EWC kód mellett csillag (*) jelöli) (forrás: http://okir.kvvm.hu/area/ , http://edktvf.zoldhatosag.hu/tartalom/archiv/archiv06.html )
Iparági kitekintés.
A tatabányai beruházással párhuzamosan egy másik, jelentős gumigyár is épült Rácalmáson, ezért kézenfekvőnek tűnik a két gyár nyilvánosan hozzáférhető adatait összehasonlítani egymással:
Bridgestone Hankook adatok
A táblázat adatai az sugallják, hogy egységnyi árbevétel elérése érdekében az elemzett 4 éves gyárindítási időszakban a Bridgestone 47%-kal több elsődleges hulladékot termelt, mint a Hankook.
Rendkívül meghökkentő adat, hogy míg Rácalmáson a hagyományos kézi gyártás során 1 millió Ft árbevétel miatt átlagosan 1,27 kg abroncsot selejteztek a vizsgált időszakban, addig a robotizált csúcstechnológiát (BIRD) alkalmazó tatabányai gyárban átlagosan 47,22 kg-ot.
A fenti adatok alapján kifejezetten kétségesnek tűnik számomra a Bridgestone gyár ünnepélyes megnyitója kapcsán sajtóközleményében megfogalmazott állítás, mely szerint a teljesen automatizált BIRD gyártórendszer „a termelékenységet növeli közel 100%-kal a létező vállalati gyártórendszerekhez viszonyítva” valamint az is, hogy a BIRD a „…lehető legkevésbé környezetszennyező az előző termelési rendszerekhez képest.”
Kapcsolódó anyagok:
Bridgestone második éve – növekvő selejt
