Az ökológiai gazdálkodásba bevont terület jelentős növelésére törekszik a kormány, az évtized végén a jelenlegi 120 ezer helyett már 350 ezer hektáron termelhetnek egészséges, biztonságos és szermaradvány-mentes élelmiszert a gazdák.
Az ökológiai gazdálkodási mozgalmak nemzetközi szövetségének (IFOAM) a magyar uniós elnökség keretében szervezett tanácskozásán Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) politikai államtitkára hangsúlyozta: Magyarországon már 30 éve folyik ökológiai gazdálkodás. Ennek a gazdálkodási formának a legfőbb értéke, hogy a környezet terhelése nélkül állít elő biztonságos, egészséges és szermaradvány-mentes élelmiszert, és hozzásegít a hagyományos termelési módszerek megőrzéséhez.
A 10 évre kitekintő Nemzeti Vidékstratégiában foglalt célok szerint az ökológiai gazdálkodásba bevont terület a jelenlegi 120 ezerről 2015-re 200 ezerre, az évtized végére pedig 350 ezerre emelkedik. Ugyanakkor genetikailag módosított élelmiszert (GMO) tilos termelni, Magyarország GMO-mentességét az új alaptörvény is deklarálja – mutatott rá a VM államtitkára egy mai gödöllői konferencián.
Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője is kiemelte az ország GMO-mentességét a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét elemző előadásában. Rámutatott: a kedvező tényezők közé tartozik, hogy Magyarország kiváló természeti adottságokkal és magasan képzett szakemberekkel rendelkezik a bioélelmiszer néven is ismert élelmiszerfajták termeléséhez, és igen hatékony az ellenőrzés. Az ágazat lendületes felfutását mutatja, hogy 1999-ben csupán 35 ezer hektáron folytattak ökológiai gazdálkodást, azóta viszont megsokszorozódott a termelésbe bevont terület nagysága. Ugyanakkor az állami szabályozás még mindig túl bonyolult, ami gyakran "elveszi a gazdálkodók kedvét" a biogazdálkodástól – mondta Roszik Péter. További probléma, hogy alacsony a feldolgozottság aránya, miközben az export aránya kiemelkedően magas, 80 százalékos – tette hozzá.
A formálódó vidékstratégiáról a szakember elmondta, hogy az reményei szerint "a vidék alkotmánya" lesz, és a középpontba helyezi majd az ökológiai gazdálkodás fejlesztését. Ennek a mezőgazdasági termelési formának nagy hagyományai vannak Magyarországon, például a biotechnológia fogalma is magyar eredetű, Ereky Károly alkotta meg 1919-ben – hangsúlyozta.
Az Európai Unióhoz (EU) 2004 óta csatlakozott – úgynevezett új – tagokról szólva Roszik Péter kiemelte, hogy nem az olcsó élelmiszer termelésére kell törekedni, mert az csak a természeti erőforrások feléléséhez vezet, hanem a biogazdálkodást kell fejleszteni. Ez a fenntartható mezőgazdaság egyetlen járható útja – mondta a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője az IFOAM EU-s munkacsoportjának gödöllői tanácskozásán. A szervezet adatai szerint az ökológiai gazdálkodás töretlenül fejlődik az EU-ban, a legtöbb országban a gazdálkodásba bevont terület és a biotermékek piaca egyaránt növekszik. A legutóbbi, 2009-es adatok szerint a huszonheteknél összesen 260 ezer gazdálkodó folytatott ökológiai termelést mintegy 8,3 millió hektáron, ami a teljes termőterület 4,7 százaléka.
