A tervezett új paksi atomerőmű-blokkokról szóló orosz-magyar megállapodás ellen tüntettek civil szervezetek február 1-én Budapesten. Képgaléria és videó gyűjtemény. Magyarország alkotmányos jogrendjével ellentétes, így semmis a titokban megkötött megállapodás Paks2-ről – mondja az alkotmányjogász.
A Ne paksolják el a jövőnket! – NEM a paksi paktumra elnevezéssel meghirdetett demonstrációt az Energiaklub, a Greenpeace, a Levegő Munkacsoport, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Paks Vobiscum? és a Védegylet szervezte, a megmozduláson részt vett az LMP több politikusa is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium József nádor téri épülete előtt mintegy 500 ember részvételével tartott tüntetésen Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet vezetője azt mondta: a magyar miniszterelnök által a paksi atomerőmű bővítéséről kötött szerződés semmire nem kötelezi Magyarországot, mert az titokban köttetett, így ellentétben áll az ország alkotmányos jogrendjével. Véleménye szerint "ez a negatív utópia arról szól, hogy Eurázsia mindig a szövetségesünk volt, az Európai Unió pedig mindig az ellenségünk". Elutasította azt a vádat, hogy oroszellenesek lennének az atomerőmű bővítésének ellenzői.
Greenpeace-es tüntetők.
A képre kattintva galéria nyílik.
Ámon Ada, az Energiaklub igazgatója úgy vélekedett, hogy az atomerőmű bővítése nem valósul meg, mert Magyarországnak nem áll érdekében újabb orosz energiafüggőséget magára erőszakolni. Azt ugyanakkor valószínűsítette, hogy a szerződést jövő héten át fogják passzírozni a „parlamenti droidokon”. Megemlítette, hogy a Fejlesztési Minisztérium 10 évre titkosította azokat a háttérszámításokat, melyek alapján a paksi bővítést bárki az évszázad üzletének nevezhetné. Ámon úgy látja, ez csak azért történhetett, mert a döntés nyílt vitában sosem állná meg a helyét. Ennek alátámasztására felhozta, hogy a nukleáris technológia a szigorodó biztonsági előírások miatt az elmúlt 50 évben egyre drágább lett, míg a megújuló energiaforrásokból egyre olcsóbb energia állítható elő.
Ámon Ada (Energiaklub) beszédet mod.
A képre kattintva galéria nyílik.
Lányi András író, ökopolitikus a demonstráción azt hangsúlyozta, hogy a "parlamenti szavazógép" ugyan jóváhagyhatja a szerződést, de ez csak a kezdetét jelenti majd az atomerőmű-vitának. "Más, normális országokban" először vitatkoznak, és csak utána döntenek – tette hozzá. „Ha az uralkodó az ország érdeke ellen cselekszik, a nemzetet megilleti az ellenállás joga” – idézett a történeti alkotmányból Lányi András, a „Paks Vobiscum?” konferencia szervezője. Lányi szerint tudatlanságunkat nem titkolni, hanem hangoztatni kellene, hiszen jelen pillanatban senki sem ítélheti meg felelősen a paksi bővítés következményeit, csak annyit tudunk, hogy a lépés elhamarkodott és szembemegy az európai trendekkel. Lányi a szerződés érvénytelensége mellett úgy érvelt, hogy „nem lehet minket megfosztani attól az alapvető jogunktól és kötelességünktől, hogy az utánunk nemzedékek biztonságáról gondoskodjunk.” Beszéde végén Lányi szembesítette Orbán Viktort korábbi kijelentéseivel, idézte az orosz csapatok kivonulására tett felhívását, és azt is, amikor még ellenzékben puccsnak titulálta az akkori kormány és az oroszok közötti titkos tárgyalásokat. Nagy tetszést aratott a közönség körében a „Viktor, nézz a tükörbe!” felszólítás, a tüntetés végén még egy lagymatag viktátorozást is hallhattunk.
Lányi András (ELTE)
A képre kattintva galéria nyílik.
A zömében fiatalokból álló tömegben sokan "Stop Paks" matricát viseltek a mellkasukon illetve a kifeszített molinókon a többi között az volt olvasható: "Paksi paktum nem!", "Továrisi welcome", "Ne paksoljátok el a jövőnket", "Csernobilt drága pénzért?", "Orosz rulett", "A Nap sugározzon, ne az atom!". A demonstráció végén a tömeg ütemesen skandálta a "nem hagyjuk" jelszót.
A paksi megállapodás betesz a napelemes rendszereknek is
Visszahozzák a hulladékot
Pénteken benyújtotta a kormány a parlamentnek a Moszkvában aláírt orosz-magyar szerződést a Paksi Atomerőmű bővítéséről. Ebből kiderül, hogy Oroszország csak húsz évig vállalja az elhasznált fűtőelemek tárolását vagy feldolgozását, ez után a hulladékot visszaszállítják Magyarországra. Erről eddig a kormányzati kommunikáció nem szólt. Magyarország a szerződésben külön vállalja, hogy az orosz féltől kapott hasadóanyagot nem dúsítja tovább, nem használja katonai célra, vagyis nem épít belőle atombombát. Hiányzik ugyanakkor a szerződésből az új atomerőmű ára, a finanszírozás kérdése, illetve az is, hogy mikor kell elkezdeni és befejezni az építkezést. A határidőkről csak annyit lehet megtudni, hogy a szerződés határozatlan időre szól, de csak akkor lép hatályba, mikor „diplomáciai csatornákon megérkezik az utolsó írásos tájékoztató arról, hogy a felek eleget tettek a hatálybalépéshez szükséges hazai eljárásoknak”. A jelentős kormányzati megrendelésekkel bíró Nézőpont intézet tegnap közölte a felmérését a paksi bővítésről. A hvg.hu szerint a kutatócég ezer főt kérdezett meg, a megkérdezettek 52 százaléka tartja szükségesnek a bővítését, 25 százalékuk ellenzi azt, 23 százalék nem tudott vagy nem akart válaszolni. Mint írták: jelentősen nagyobb a megállapodást előnyösnek tartók tábora (42 százalék), mint az azt elutasítóké (23 százalék). A megkérdezettek 89 százaléka hallott arról, hogy Magyarország és Oroszország megállapodott a paksi bővítésről. A Greenpeace korábbi közvélemény kutatása gyökeresen ellentétes eredményt hozott.
Semmis a paksi paktum
Magyarország alkotmányos jogrendjével ellentétes, így semmis a titokban megkötött megállapodás Paks2-ről – mondja az alkotmányjogász.
A Fidesz zseniális vagy ördögi húzása
Civil tüntetés a paksi paktum ellen
Kapcsolódó anyagok:
