A Google keresésekből arra lehet következtetni, hogy nagymértékben csökken a társadalom érdeklődése a környezeti ügyek iránt az egyéb témákkal szemben.
Legalábbis ezt találták amerikai kutatók egy márciusban publikált tanulmányukban. Malcolm L. Mccallum és Gwendolyn W. Bury arra a kérdésre keresték a választ, hogy mennyiben változott a társadalom érdeklődése a természetvédelem és a biodiverzitás iránt 2004 óta.
Az internetes keresések nagyban összefüggenek az emberek érdeklődésével, utóbbi pedig fontos mozgatórugója a politikának. Ezért a természetvédelmi biológusoknak tisztában kell lenniük a közvéleményben történt változásokkal, mert ez fontos tényezője a politikai döntéshozatalnak.
A média szerepe a közvélemény alakulásában vitathatatlan. Az elmúlt évtizedben az internet felülmúlta a legdominánsabb tömegtájékoztatási rendszer, a televízió szerepét is. A keresőoldalak ma már mindenki számára elérhetők és az információszerzés e fajtája a közösségi médiának meghatározó részét képezi. A Google a legnépszerűbb kereső a Világhálón, a havi 113 milliárd webes keresés döntő többsége ezen a felületen történik.
A tanulmányban a Google Insights for Search (GIFS) nevezetű programot használták (jelenleg ez már egybeolvadt Google Trends-el), amely érzékletes adatokat képes szolgáltatni a keresésekre vonatkozóan. Megadja, hogy adott időszakokban világszerte egy kifejezésre hányszor kerestek rá, a kifejezés legnagyobb keresési mennyiségéhez viszonyítva. (A Google kiiktatja egy felhasználó rövid időn belüli azonos fogalomra való keresését.) A kutatás 19 környezettel kapcsolatos kifejezést vizsgált a 2004-2009-ig terjedő időszakban, amiből csupán egy mutatott emelkedő görbét: az éghajlatváltozás (és az ehhez köthető fogalmak, mint pl. globális felmelegedés). Az összes többi negatív irányú változást jelzett, jóllehet ennek oka ismeretlen. Ez pedig sajnos arra enged következtetni, hogy csökken a társadalom környezet iránti érdeklődése.
két, 2004 és 2009 között vizsgált kifejezés webes keresésének változásai. (A 100-as szám a legnagyobb keresési mennyiséget jelképezi.) A 19 környezettel kapcsolatos kifejezés közül 6 általános, körülíró fogalom volt: természetvédelem, ökológia, környezet, biodiverzitás, vadvilág, halászat. A program automatikusan kiadja, hogy az adott témakörben még melyek a leggyakrabban keresett kifejezések, ezek közül pedig a fajmegőrzés témaköréből került ki a legtöbb, például „madárvédelem” vagy „veszélyeztetett fajok”.
A vizsgált kifejezések havi keresésének száma tág határok között, 13,6 milliárd és 100 között mozgott. Előbbi a „környezet” szóra, utóbbi a „gerinctelenek védelmére” kapott eredmény volt.
A tanulmány a 7 leggyakoribb természetvédelmi és környezetvédelmi kulcsszót is vizsgálta: éghajlatváltozás, globális felmelegedés, fenntarthatóság, élőhely feldarabolódás (élőhely fragmentáció), környezetszennyezés, kihalás, invazív faj. Ezek közül az élőhely feldarabolódásra és a környezetszennyezésre történt keresések csökkentek a leglátványosabban.
A kapott adatokat óvatosan kell kiértékelni, mert a közélet, az aktuális divatok és a többértelmű szavak befolyásolhatják az eredményeket. A kihalás (extinction) görbéje például állandó maradt, egy 2007-es feltűnően magas kiugrást kivéve, ekkor került ugyanis a mozikba a Resident Evil: Extinction (A Kaptár 3. – Teljes pusztulás) című film.
A kutatás természetesen angol nyelven történt, de a keresések az ismertebb fogalmak magyar megfelelőivel is hasonló eredményeket mutatnak:
A Greenfo által lekérdezett statisztika a "környezetszennyezés" magyar kulcsszóraÉrdekes, hogy sok esetben a grafikonokon periodikus ingadozások láthatóak, amelyek egyértelműen az iskolai szünetekhez köthetők. A görbék késő tavasszal és ősszel emelkednek, amikor sok észak-amerikai tanintézményben (de ugyanúgy Magyarországon is) félév végi dolgozatok, szakdolgozatok leadási ideje van, a szembetűnő hullámvölgyek pedig világosan nyárra tehetők.
Aggodalomra ad okot, hogy az általános érdeklődés a természetvédelem és a környezetvédelem iránt feltételezhetően csökken, ugyanis ha a közéletben nincs valami jelen, az a politikai életben sem lesz, mint ahogy környezetpolitika sem lenne társadalmi érdekképviseletek nélkül. A természetvédelmi biológusoknak és környezetkutatóknak tehát több energiát kellene fektetniük a társadalom figyelmének felkeltésébe, főleg az internet adta lehetőségeket kihasználva, annak érdekében, hogy a természetvédelem és a biodiverzitás kérdései előtérben maradjanak.
