Nem lehet figyelmen kívül hagyni az anyagi hasznot, amelyet a román államnak hozhat a verespataki aranykitermelés, de a környezetvédelem szempontjának meghatározónak kell lennie – mondta Eckstein-Kovács Péter, aki a jövőben sem kívánja véka alá rejteni a ciántechnológiát ellenző véleményét.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) volt szenátora csütörtökön mondott le a román államelnök kisebbségügyi tanácsadójának tisztségéről, azzal indokolva lépését, hogy a verespataki ciántechnológiás aranykitermelés kérdésében Traian Basescuéval ellentétes álláspontot vall.
"Évek óta következetes az álláspontom, amely szerint a ciántechnológiára épülő bányászat nagyon káros Románia számára" – mondta a leköszönt tisztségviselő. Emlékeztetett: az államelnök már korábban is tett olyan kijelentéseket, melyek szerint az aranyat nem szabad a földben hagyni. Csakhogy az utóbbi két hétben ezt a véleményét többször, minden korábbinál markánsabban jelenítette meg a nyilvánosság előtt.
"Az nem lehet, hogy egy államelnöki tanácsadó szembehelyezkedjen az államelnök véleményével. Ebben a helyzetben tehát úgy éreztem, hogy nem tudok és nem akarok hallgatni, ezt az ellentmondást pedig fel kellett oldani" – mondta Eckstein-Kovács Péter. Elismerte: az idők folyamán volt más olyan kérdés is, amelyet másként ítélt meg, mint az államfő, de az országot érintő nagy jelentőségű ügyeket illetően eddig jó szívvel, legjobb tudása szerint dolgozott az államelnöki hivatalban. "Ez viszont most olyan kérdés, amellyel kapcsolatosan nem tudtam és nem akartam a véleményemet véka alá rejteni" – szögezte le a magyar politikus.
Válaszul az MTI-nek arra a felvetésére, miszerint az RMDSZ-en belül nem mindenki nézte jó szemmel annak idején, hogy elvállalta az államfői tanácsadói funkciót, Eckstein-Kovács Péter emlékeztetett: az RMDSZ jóváhagyásával fogadta el ezt a beosztást. "Azt nem tudhatom, hogy személy szerint egyes RMDSZ-es politikusok hogyan viszonyultak ehhez" – tette hozzá. Az MTI utalt arra, hogy a ciántechnológiával kapcsolatos legutóbbi állásfoglalása miatt az RMDSZ részéről szokatlanul éles volt a reagálás. A politikus megállapította: a szövetségnek ebben a kérdésben nincs hivatalos álláspontja. "Nagyon remélem, hogy az RMDSZ nem fogja magát valamiféle +cianista+ pártként meghatározni."
Kelemen Hunor kulturális miniszterként tett olyan kijelentéseket és lépéseket, amelyek közelebb hozzák a megvalósuláshoz a ciántechnológiás kitermelést – mondta. "Én ezt elleneztem, szóvá is tettem, és csatlakoztam az ügyben levelet megfogalmazó 77 civil szervezet véleményéhez. Én talán másként fogalmaztam volna, de alapjában véve egyetértek velük" – mondta a volt elnöki tanácsadó. Úgy vélte: Kelemen Hunor reakciója túlméretezett volt, hiszen a tiltakozó levélben megfogalmazott ciánellenes álláspont nem az RMDSZ-t illette, hanem bizonyos lépéseket, amelyeket a kulturális miniszter tett, aki történetesen az RMDSZ elnöke is.
Az aranykitermeléssel kapcsolatos állami vagy más csoportok anyagi érdekeltségére vonatkozó kérdésre Eckstein-Kovács Péter kifejtette: ez a projekt kétségtelenül anyagi hasznot hoz egyrészt az államot megillető 4 százalékos járadék formájában, másrészt pedig azáltal, hogy állami vállalatnak is van részesedése a beruházást végző részvénytársaságban.
Az állam számára tehát valóban csábító a dolog – mondta -, hiszen a kisujját sem kell mozdítania, hogy haszonra tehessen szert. Hogy ez a haszon megfelelő mértékű-e vagy sem, azt már nagyon sokan vitatják – fűzte hozzá. Kétségtelen, hogy az állam részesedése a korábban tervezett negyven százalékról mára húsz százalékra csökkent, ez nem volt pozitív folyamat – vélte az interjúalany.
Józanul gondolkodva mindesetre nem lehet eltekinteni az anyagi haszontól, de a mérleg másik serpenyőjében ott vannak a környezetet fenyegető tényezők – mondta Eckstein-Kovács Péter, aki szerint a kitermelés azonnali és visszafordíthatatlan károkat okozna, de időzített ökológiai bombaként is működik majd.
Sokan talán nincsenek is tisztában e projekt gigantikus voltával – mondta, emlékeztetve, hogy a feltárandó terület több mint kétezer hektár, a zagytározó területe több mint 300 hektár, a felhasznált cián mennyisége több ezer tonna. "Határozott véleményem, hogy a román állam újratárgyalhatja ugyan a beruházás anyagi oldalát, de a környezetvédelmi szempontnak kell meghatározónak lennie, és véleményem szerint a projektet nem szabad elfogadni" – szögezte le Eckstein-Kovács Péter.
Kapcsolódó anyagok:
Nem lehet a verespataki bányászközösséget halálra ítélni
Basescu elhallgatja a verespataki kockázatokat
Románia a verespataki aranybányán kívül másik kettőt is nyit
