Nem meglepő, hogy nőtt a műanyaghulladék mennyisége a járvány alatt, az azonban mindenképp megdöbbentő, hogy mekkora mennyiséget sikerült összehoznunk ilyen rövid idő alatt.
A COVID-19 világjárvány kezdete és 2021 augusztusának vége között körülbelül 8,4 millió tonna járványhoz kapcsolódó műanyaghulladék gyűlt össze az emberiség már amúgy is megdöbbentő kollektív műanyagszemét-állományában. Az egyéni védőfelszerelések iránti kereslet az egyszer használatos műanyagok szüneteltetése vagy visszavonása elleni jogszabályokhoz vezetett, és várhatóan még további 11 millió tonna ilyen hulladékot dobnak majd el, amelyből a becslések szerint 34 ezer tonna legalább eljut a tengerekig.
„A COVID-19 világjárvány az egyszer használatos műanyagok iránti megnövekedett kereslethez vezetett, ami fokozza a nyomást a már egyébként is kontrollálhatatlan globális műanyaghulladék-problémára” – magyarázza a PNAS tudományos szaklapban megjelent új tanulmány
A kutatók azt gondolják, hogy a műanyaghulladék jelentős része később a tengerparton és a tengerfenéken landol, és egy cirkumpoláris műanyagfelhalmozódási zóna alakul ki miatta az Északi-sarkon.
A szakértők az előrejelzéseiket egy érzékeny modellezési eljárás alapján végzik, amelyet az MIT-n fejlesztettek ki. Nagyjából egy virtuális valóságot használó programról van szó, amely megmutatja, merre és hogyan mozog a víz az óceánokban, és hogyan alakulnak az atmoszferikus örvények. Ezzel meg lehet becsülni, hogyan fog mozogni a műanyaghulladék a tenger mélyén és a felszínén is.
A szimulációból kiderült, hogy a legtöbb műanyag a strandokon és a tengerfenéken fog megtelepedni – mindkét helyen már most is jelentős a műanyagszennyezésünk mértéke. De az óceáni áramlatok viselkedéséből adódóan kisebb mennyiség valószínűleg az óceánban marad, vagy a kutatók által a műanyagok „zsákutcájának” nevezett helyen, a Jeges-tengeren köt ki.
Az óceáni áramlatok elég szabályosak, ezért a modellek jól használhatók. Az egyik legfontosabb problémaforrás az ázsiai folyók, a kutatás kimutatta, hogy az óceánba kerülő műanyagok csaknem háromnegyede ezekből származik. A szerzők rámutatnak: ez nem annak tudható be, hogy a kontinensen több megbetegedést tapasztaltak, mint máshol – Amerikában valójában magasabb az összesített eset, annak ellenére, hogy egy-két hónapos késésben vannak a COVID-19 fertőzés elleni küzdelemben. A tanulmány megállapította, hogy a világjárvány okozta hulladék túlnyomó többsége kórházakból származik, és a szerzők szerint a probléma a fejlődő országokban tapasztalható hulladékkezelési hiányból ered.
A probléma megoldása érdekében a szerzők szerint nagy változásokra van szükség: „az innovatív technológiák fejlődését elő kell mozdítani” – mondja a cikk, és jobb módszereket keres „a műanyaghulladék begyűjtésére, osztályozására, kezelésére és újrahasznosítására”. Szintén napirenden kell lennie a környezetbarátabb anyagok felkutatásának – írják – a fejlődő országok egészségügyi hulladékkezelésének javításával együtt.
