Az Indiai-óceán vizeit rettegésben tartó kalózok az éghajlatkutatók dolgát is ellehetetlenítik, ezért a szakemberek a haditengerészetek segítségét kérték, hogy mérőeszközöket alkalmazva segítsenek adatokhoz jutni a klímakutatások szempontjából kulcsfontosságú térségben.
"Nem küldhetünk embereket a térségbe. A kutatóutakat lefújták. Voltak olyan hajók, amelyek fegyveres kíséretet béreltek. Ez pedig meglehetősen furcsa, ha éghajlatkutatásról van szó" – mondta Ann Thresher ausztrál oceanográfus. Az Indiai-óceán északnyugati része fontos szerepet játszik Ausztrália és Dél-Ázsia időjárásmintáiban. A térségben tapasztalt áradások vagy aszályok nagy kilengéseket okozhatnak a globális élelmiszerárakban és jelentős biztosítási károkat okozhatnak – világított rá a szakember.
A hosszútávú időjárás-előrejelzésekben mindenekelőtt az Indiai-óceán sótartalmáról és vizeinek hőmérsékletéről szóló adatok játszanának fontos szerepet, emellett nagy jelentőségű a hajókról végzett időjárás-megfigyelés is. "Ezek nélkül nem lehetünk pontosak. Ez azt jelenti, hogy az előrejelzések, amelyekkel a tudósok szolgálnak a farmereknek a csapadékról vagy arról, hogy várhatók-e áradások, nem megfelelők" – mondta Ann Thresher.
Kutatók most azt remélik, felszerelhetik a haditengerészetek járműveire az Argos néven emlegetett robotikus mérőeszközöket, így jutva hozzá a szükséges adatokhoz. A két méter hosszú Argos 2000 méteres mélységig képes lemerülni, az összegyűjtött információkat műholdon keresztül juttatja el a tudósokhoz. A több millió dolláros Argos-programban mintegy harminc ország vesz részt. A kutatók erősen támaszkodnak a kereskedelmi hajózásra és a hajójáratokra, de a szomáliai kalózok miatt most már csak a haditengerészet jelent segítséget számukra. A mérőműszerek felszerelése a hírek szerint hamarosan meg is kezdődhet.
