Egyhangúan fogadta el az Országgyűlés – 336 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül – a géntechnológiai tevékenységről szóló törvény, a géntörvény módosítását.
A géntechnológiával kapcsolatos egyértelmű magyar stratégiát és az erről szóló egyetértést mi sem jelzi jobban, mint hogy a képviselők a törvénytervezet minden elemét elfogadták és egyetlen módosító indítványt sem nyújtottak be. A géntörvény módosítása elősegíti a 2006-ban ötpárti egyetértéssel elfogadott országgyűlési határozat céljának teljesítését, a környezeti és egészségügyi biztonság növelését. Az új szabályok biztosítják, hogy az Európai Unióban jelenleg engedélyezett géntechnológiával módosított növényeket (MON810 GM kukorica és Amflora GM burgonya), illetve az Európai Unió által a jövőben esetlegesen engedélyezendő újabb géntechnológiával módosított fajtákat ne lehessen korlátok nélkül bevonni a köztermesztésbe Magyarországon. A törvénymódosítás elsősorban a géntechnológiai tevékenységgel foglalkozókat, és az ezen a területen engedélyezést és ellenőrzést végző hatóságokat érinti. Fokozott védelmet biztosít a hagyományos és az ökológiai gazdálkodásból élőknek is. A törvénymódosítás fontos eleme a természetvédelmi területek és a génbankok kiemelt védelme.
A géntechnológiával módosított növények kockázatainak feltárása kapcsán eddig gondot jelentett, hogy független hatásvizsgálatokhoz a kutatók nem kaptak a fajtatulajdonosoktól vetőmagot/vizsgálati anyagot. A vállalatoknak ugyanis nem feltétlenül érdekük a vizsgálatok támogatása, amennyiben azok számukra negatív eredményekkel járhatnak. A jogszabály jelenlegi módosítása ezt a problémát megoldja, a fajtatulajdonosokat mintaadásra kötelezi a Magyarországon végzett kísérleteknél.
A módosítás elősegíti a gazdálkodók, a helyi közösségek, az önkormányzatok és régiók önrendelkezési jogának és vállalkozási szabadságának hatékonyabb érvényesítését azzal,hogy támogatja a GMO-mentes területek kialakítására irányuló alulról jövő kezdeményezéseket. Kibővülnek az ellenőrző hatóságok intézkedési lehetőségei is, ha Magyarország területére illegális, azaz nem engedélyezett GMO-k kerülnek, vagy a már engedélyezett tevékenységeket nem az előírásoknak megfelelően végzik.
Magyarország, a közép-kelet-európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényét. E törvény és végrehajtási rendeletei – az Európai Uniós joggal összhangban – szabályozzák hazánkban a géntechnológiai tevékenység végzését.
Magyarország számára stratégiai érdek az ország GMO mentességének megőrzése. Figyelembe véve a GMO-k ökológiai, egészségügyi, valamint gazdasági kockázatait, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy hazánk GMO-mentes állapotát megőrizzük, gondolva a jövő nemzedékekre, a környezet biztonságára, és nem utolsó sorban a GMO-mentes státuszunkból fakadó és fokozatosan növekvő piaci versenyelőnyünkre.
Az Országgyűlés már 2006-ban, az akkori öt parlamenti párt egyetértésével megfogalmazta Magyarország GMO-mentes stratégiáját és az annak eléréséhez és megőrzéséhez szükséges feladatokat. Azóta ez a stratégia nem változott, sőt a 2012. január 1-től hatályos új Alaptörvény – többek között – Magyarország GMO-mentes mezőgazdaságának fenntartásáról is rendelkezik. Hazánk e célkitűzés megvalósítását a vonatkozó nemzeti és uniós jogszabályi keretek tiszteletben tartásával, azokkal összhangban kívánja gyakorolni. Ennek egyik alappillére a géntörvény már régóta szorgalmazott és most elfogadott módosítása.
