A hódok jelentősen befolyásolják a környezetet, a gátjaik miatt például nő a vízfelület, ami a sarkvidéken a permafroszt olvadásához vezet. A folyamat hatására metán és szén-dioxid szabadul fel a korábban fagyott talajból.
Egy új jelentés alapján egyre északabbra jutnak a kanadai hódok – számol be az Anglia Ruskin Egyetem oldala. A szakértők szerint az állatok óriási hatást gyakorolnak az alaszkai és észak-kanadai tájra, az adatok azt mutatják, hogy a hódok a sarkvidéki területeket is kezdik meghódítani. Dr. Helen Wheeler, az Anglia Ruskin Egyetem zoológusa és kollégái műholdas képek révén vizsgálták az állatok elterjedését. A csapat több mint 12 ezer olyan tavat észlelt Nyugat-Alaszkában, amelyet hódok duzzasztottak fel. A térség parti részein 1949 és 1955 között még nem észleltek ilyen tavakat.
A hódok jelentősen befolyásolják a környezetet, a gátjaik miatt például nő a vízfelület, ami a sarkvidéken a permafroszt olvadásához vezet. A folyamat hatására metán és szén-dioxid szabadul fel a korábban fagyott talajból. Nyugat-Alaszkában az esetek 66 százalékában a hódok kulcsszerepet játszanak a felszíni vízfelület növekedésében, az állatok tavai ráadásul az új fajok megtelepedését is segíthetik.
Wheeler szerint egyelőre nem tisztázott, hogy a hódok miként hatnak a helyi élővilágra és az őslakos közösségekre, az emberek ugyanakkor aggódnak a vízminőség változása miatt. Úgy tűnik, a sűrű növényzet segíti az állatok terjedését egy olyan térségben, amely korábban élhetetlen volt számukra. A kutatók egyelőre nem tudják, hogy a klímaváltozás, a vadászat mérséklődése vagy a kettő együtt idézi-e elő a hódok térnyerését.
Nyitókép: Thermokarst terep Alaszka nyugati részén, amely a hódok duzzasztásából és az áramlás átirányításából formálódott kevesebb mint 2 éven belül. Az eredeti patakcsatornát magasabb cserjék jelölik, és a kép tetején jobbról balra folyik. A hódok a helyszínen maradtak, és két gátat újjáépítettek. Kép: Ken Tape, 2021. augusztus.
