A május 10-én Salgótarján egyik kertvárosi részéhez közeli erdőben meglőtt medve még életben volt, amikor másnap megtalálták. Kegyetlenül elbántak vele, majd a koponyáját kifőzték, a bundáját lenyúzták. A feltételezett tetteseket szombaton fogták el – jelentette ma be Ponyi Béla salgótarjáni rendőrkapitány.
A vs.hu szerint a Nógrád megyei Etes település határában a Szánas Vadásztársaság területén, G. Sándor május 10-én 22 óra körül megsebesített egy hím medvét. Másnap a kereséskor megtalálták a még életben lévő állatot: lelőtték, majd a koponyáját kifőzték, a bundáját lenyúzták. A keresést és az elejtést nem rögzítették a vadászati beírókönyvbe, amelybe ezt kötelező megtenni.
A rendőrség tájékoztatása szerint úgy találták meg a medve preparált testrészeit, hogy május 17-én helyszíni szemlét tartottak az egyik kísérő, T. László házában. Aznap ugyanis egy gímszarvas borjút ejtettek el, amelyen nem helyezték el a vadazonosító jelet még a helyszínen. Sőt a lőjegyzékben sem tüntették fel azt. A gyanúsítottak lakóhelyén és a tulajdonukat képező ingatlanokban a nyomozók házkutatást tartottak, melynek során a medve bundáját, kifőzött koponyáját, továbbá vadászati naplót és engedéllyel tartott lőfegyvereket, lőszereket foglaltak le.
A Salgótarjáni Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya G. Sándor és F. László ellen természetkárosítás, orvvadászat bűntett és lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja, míg K. Attila ellen orvvadászat bűntett és lopás vétség, míg T. László ellen lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat büntetőeljárást. Egy hivatásos vadász a VS.hu-nak elmondta, nem örül a történteknek. Szerinte a közvélemény feltehetőleg a vadászok ellen fordulhat, holott „ez nem a vadásztársadalom, hanem egy idióta saját hibája”. A vadorzó vadászok több bűncselekményt is elkövettek. Ha bebizonyosodik bűnösségük, akár hét év börtönt is kaphatnak. A barnamedve ugyanis védett, nem vadászható állat Magyarországon.
A nyomozást vezető Buga László őrnagy elmondta: kizártnak tartják, hogy az elkövetők önvédelemből ejtették volna el a medvét, ugyanis minden jel arra mutat, hogy az esetet a vadászok el akarták titkolni. Bakó Csaba, a Nógrád Megyei Kormányhivatal földművelésügyi igazgatósága vadászati és halászati osztályának vezetője szerint a második világháború óta nem lőttek barnamedvét Magyarországon, az ugyanis védett állat. A kárpáti régióban 7-8 ezerre teszik a barnamedve-állomány számát, Magyarország északi régiójába Szlovákiából kóborolnak át medvék. Az elmúlt húsz évben itt hat esetben volt bizonyított, hogy valóban medvét láttak, a legutóbb alig egy hete Bárna, illetve a Salgótarjánhoz tartozó Rónafalu határában találkoztak medvével és azonosították a szakemberek annak nyomát. Az az állat azonban nem azonos a május 10-én meglőtt medvével – közölte a vadászati hatóság vezetője. Bakó Csaba ugyanakkor hangsúlyozta: a medve húsevő állat, ám annak a valószínűsége, hogy emberre támadjon, kisebb, mint hogy egy malacait féltő vadkan vagy egy kóbor kutya tegye ezt.
Nógrád megyében 1938. október 18-án, Mátraszele és Salgótarján között bukkant fel egy barna medve: mivel a környéken akkor még szén- és kőbányászat folyt, a dolgozók pedig az erdőn keresztül jártak munkahelyükre, hajtóvadászatot rendeztek elejtésére. Ekkor csak megsebezték, majd később a Heves megyei Pétervására közelében terítették le. Az 1990-es évek elejétől Pest és Nógrád határán, a Börzsönyben többször figyeltek meg barnamedvét, 1995-ben Ipolytarnócon bizonyosodott be rövid idejű tartózkodása. A szomszédos szlovákiai területen, Losoncon (Lucenec) 2011-ben fotóztak le egy fiatal példányt egy lakótelepen, ugyanekkor az Ipoly-völgyben is felbukkant két barnamedve. 2012-ben vélhetően csak rémhír formájában járta a környéket az állat, 2013 februárjában pedig hóban hagyott nyomok alapján bizonyosodott be, hogy Balassagyarmat környékén egy európai barnamedve töltötte a telet.
Illusztráció (foto:Domokos Csaba “Milvus Csoport” Madártani és Természetvédelmi Egyesület)
A mostani észlelés Bárna település környékéről származik elsősorban, de Mátraszele és Mátranovák viszonylatában is emlegetik már a jelenlétét. Tudomásunk szerint nyomokkal bizonyított, hiteles észlelés ezidáig csak Bárna környékéről és az onnan észak, Rónabánya, Rónafalu és a Medves-fennsík felé elterülő erdőrészekből érkezett. Ez vélhetően abból az okból is hihető lehet, hogy a Medves-fennsík és vidéke remek “ökológiai folyosóként” is funkcionál, az utak és települések által kevésbé szabdalt területen látogatnak át hozzánk alkalomadtán a Cseres-hegység Tájvédelmi Körzet területén élő Hiúzok is. A Nógrád Megyei Hírlap értesülése szerint a medve-lábnyomokat (mely vélhetően egy anyamedvétől és annak bocsától származhat) a Peres-tető átellenes oldalán lévő területen fedezték fel. Az erdészeti és természetvédelmi szervek a témában eddig még nem szólaltak meg hivatalosan, mely véleményünk szerint érthető is, vélhetően az információk teljeskörű összegyűjtése és a részletes terepi bejárásokat követően ismertetik majd a biztos információkat ahelyett, hogy a “hisztériakeltés” részévé váljanak. Részletek a nosza.infon.
Legutóbb 2011-ben láttak utoljára medvét Észak-Magyarországon, Zebegény térségében. Ahogy akkor, úgy most is Szlovákiából jöhettek át az állatok. Az Északi-középhegységben az Aggteleki-karszton és a Bükkben is láttak már medvét. A legutóbbi magyarországi medveészlelés azonban érdekes módon a déli határnál történt. Tavaly december elején egy hőkamera Hercegszántó térségében rögzítette, amint egy állat áttévedt magyar területre. Nem derült ki azonban, hogy a medve honnan és hogyan került át Magyarországra. Az eset részleteiről itt írt a vs.hu.
