Nagyobb, mint Franciaország, és csak a megújulók piacképesek náluk. Az áramfogyasztás 20 százalékát fedezik szélenergiából. Hol is? És melyik napszakban fúj a szél a világ legnagyobb GDP-jét produkáló országában?
Kevesen gondolnák, hogy a világ legnagyobb GDP-jét produkáló Texasban csak a megújuló energiák piacképesek – az ország áramfogyasztásának mintegy 20 százalékát ugyanis szélenergiából fedezi. Ennek oka pedig az, hogy pont az éjszaka kellős közepén fúj a legerősebben a szél, amikor nem igazán van szükség áramra. Hogyan születhetett ebből egy olyan nyerő kombináció, ami a megújulóknak kedvez?
Az Egyesült Államoknak tulajdonképpen minden tájára érvényes, hogy általában este fúj a legerősebben a szél. Egy kivételtől eltekintve. Dél-Texasban azért erősebb a szél napközben (pont, amikor csúcsra járatódik az áramfogyasztás a légkondicionálók használata miatt), mert az úgynevezett konvekciós áramlások hatása érvényesül. Ez olyan jelenség, ami a szárazföld és a tenger hőmérsékletének különbségéből adódik. Amikor napközben a szárazföld felmelegszik, megnő a szárazföldi levegőtömeg és a hidegebb tenger fölötti légtömeg hőmérséklet-különbsége. Emiatt a hideg levegőt valósággal magához szívja a szárazföld a tenger felől, így erősödik fel a szél.
Texasban délutánonként 8 kilométerrel erősebben fúj a szél az említett konvekciós áramlás miatt. Erre az USA más régióiban nincs példa. A texasi szélenergia-piacon rendkívül erős a verseny: 900 szélturbina termel energiát a szélből. Elterjedésük persze rossz hír a földgázüzemű erőművek üzemeltetőinek. A földgázas erőművek beruházói ugyanis arra számítottak, hogy a napközbeni energiafogyasztást ők fogják majd kielégíteni. A befektetők bővítették kapacitásaikat, ám nem számoltak azzal, hogy a szélturbinákat a konvekciós áramlás napközben is szépen pörgetni fogja. Ma Texas áramigényének 20 százalékát fedezik szélenergiából. A napenergia használata is jelentősen növekszik. Mindez lehetővé tette az áramhálózat nagy részét uraló Ercotnak, hogy az elmúlt öt évben 55 százalékkal csökkentse a megawattóránkénti árat, ami most 25,34 dollárnál (6321 forint) van. (1 megawatt 1000 kilowatt.)
Mi a helyzet a rezsiblöffös Magyarországon?
Csak összehasonlításképpen: ha például megnézzük az E.On lakosságai árait – az 1320 kWh/év fogyasztásig tartó ársávban –, 14,05 forintba kerül 1 kWh, vagyis 1 mWh fogyasztás 14 500 forint, csúcsidőszakban 20,44 forintról beszélünk, vagyis 1 mWh 20 440 forint. (Völgyidőszak 12,06 forint. És az áfával meg a rendszerhasználati díjjal nem is számoltunk.) Ehhez képest a texasi dollárösszeg, ami 6321 forintnak felel meg valóban alacsony árszint.
És arról is érdemes szólni, hogy Magyarországon az Orbán-kormány gyakorlatilag betiltotta a szélnergia terjedését, a legdrágább, és környezetszennyező atomenergia paksi terjedése miatt.
2040-re a megújuló energiák várhatóan ugyanakkora részét fedik le az energiamixnek, mint a földgáz – írja a Bloomberg New Energy Finance elemzése nyomán a piacesprofit.hu
