Hosszú betegség után a napokban 89 évesen elhunyt Percy Schmeiser, a kanadai Saskatchewan tartomány gazdája, aki arról lett híres, hogy kilencvenes évek második felétől hosszú jogi csatát vívott a génmódosított vetőmagokról és gyomirtókról elhíresült Monsantóval, és meghátrálásra kényszerítette a vállalatóriást.
A Schmeiser-házaspár évtizedeken át őshonos, illetve ökológiai gazdálkodásra alkalmas repcefajták vetőmagjának nemesítésével foglalkozott, emellett Percy Schmeiser Saskatoon város polgármesteri tisztét több mint harminc évig töltötte be, tagja volt a helyi Parlamentnek, és összes energiáját a helyi gazdák jóléte érdekére fordította – írja a Magyar Természetvédők Szövetsége honlapján. Így aztán nagyon meglepődtek, amikor 1998-ban a Monsanto beperelte őket azzal a váddal, hogy a birtokukon engedély nélkül termesztik a multicég által szabadalmaztatott gyomirtóval, a Rounduppal szemben rezisztens génmanipulált repcét, amiért súlyos büntetés jár. Bár az idegen gén valóban megjelent az általuk termesztett fajtákban, az állítás nem volt igaz. Miután Kanada 1996 óta engedélyezte négy génmódosított növényfaj – szója, kukorica, gyapot és repce – termesztését, több mint valószínű, hogy a környékükön vetett GM-repce szennyezte el az ültetvényüket, így vált akaratlanul is génmanipulálttá a birtokuk. – írta a kanadai CBC. (A hírhedt vegyipari vállalatot 2018-ban vásárolta fel a német Bayer AG.)
A Monsantot ez nem érdekelte, hanem lopásnak minősítette az esetet, szerinte ahol a szabadalmaztatott gén megjelenik, ott a gazdáknak fizetniük kell. Ráadásul a magot és a szabadalmat minden évben újra meg kell venni. A Monsanto tehát szabadalombitorlásért perelt, és a bírósági eljárásban az elsőfokú ítélet a cég javára szólt. Ám a házaspár nem hagyta magát és fellebbezett, pedig az évek óta tartó eljárás költségei már meghaladták a 300 ezer dollárt. Az ügy végül a Kanadai Legfelsőbb Bíróságon kötött ki, ekkorra a Monsanto már rátette a kezét Schmeiserék birtokára, illetve vagyonára.
A közadakozásnak és a gazda kitartásának köszönhetően azonban az eljárást végigvitték, és 2004-ben a Legfelsőbb Bíróság olyan ítéletet hozott, amely lényegében Schmeiserék erkölcsi győzelmével zárult: a testület ugyanis megállapította, hogy a bitorlás ugyan megvalósult, de a szándékosság és a haszonszerzési cél nem bizonyítható, végső soron pedig nem sértettek szabadalmat. A Monsanto kártérítési igényét így a bírák elutasították. Ugyanakkor az ítélet szerint mindkét félnek viselnie kellett az ügyben felmerült saját költségeit, ami a házaspár esetében 300 ezer dollárt jelentett, a Monsantonak pedig mintegy kétmillió dollárt. A monstre perre jellemző, hogy a Monsanto 19 ügyvédet vonultatott fel az oldalán. Sőt, a cég állítólag 20 ezer dollár értékű növényvédőszert ajánlott a szomszédoknak, ha Schmeiserék ellen vallanak – idézi fel az mtvsz.hu.
A per megnyerése világra szóló diadalt jelentett Schmeiseréknek, úgy vonultak be a köztudatba, hogy Dávid harca Góliát ellen sikeres volt, 2007-ben pedig az Alternatív Nobel díjjal (Right Livelihood Award) tüntették ki őket. Schmeiserék 2010-ben Magyarországra is ellátogattak, Percy felesége, Louise Schmeiser egyébként nagyanyai ágon magyar gyökerű.
Ne legyünk rabszolgák a saját földjeinken!
Ha nem akarunk rabszolgává válni saját földjeinken, meg kell akadályoznunk, hogy ránk kényszerítsék a génmódosított növényeket. Erre hívta fel a figyelmet a környezetvédő szervezetek és biogazdák meghívására hazánkban előadást tartó Alternatív Nobel-díjas kanadai gazda, Percy Schmeiser.
A Magyar Biokultúra Szövetség, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft., a Greenpeace Magyarország és a Magyar Természetvédők Szövetsége szervezésében megrendezett sajtótájékoztatón számolt be Percy és Luise Schmeiser kanadai házaspár a géntechnológia óriáscéggel, a Monsantoval szembeni, tíz éven át tartó küzdelméről – írtuk 2010 június 4-én.
Ráadásul győzelemmel zárult az a Percy Schmeiser által indított eljárás is, amelynek célja az volt, hogy a Monsantóval fizettesse meg az egyik vetőmagtermesztésre használt és elszennyezett földterület megtisztítását. Az eset kapcsán egy igazságügyi szakértő kimondta, hogy nincs olyan biztonságos védőtávolság, amelyet a módosított gének a szél vagy bizonyos állatok segítségével ne tudnának átugorni. Percy Schmeiser szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy a hagyományos és a génmódosított fajták között nem lehetséges olyan biztonságos védőtávolságot fenntartani, amely megakadályozza a módosított gének átkerülését a génkezelésmentes rokon növényekbe.
A házaspár életéről nemrég Percy címmel újabb film készült – a korábbit David versus Monsanto címmel Budapesten is vetítették –, amelyet mostanában mutattak be, és az Oscar-díjas Christopher Walken játssza Percy Schmeisert. Via a Hang.
